Folytatódik a Magyar Nemzeti Múzeum kamarakiállítás-sorozata, az októberi tárlat az Egy hírnök a múltból – úrvacsorai kanna Fülekről címet kapta.
A kiállításmegnyitón Tomka Gábor, a múzeum gyűjteményi főigazgató-helyettese köszöntőjében elmondta, hogy egy kisebbfajta csoda, hogy ez a tárgy előkerült egyáltalán és a szerencsének köszönhető, hogy a múzeum meg tudta vásárolni azt.
Mint mondta, a füleki úrvacsorai kanna tanúja annak a sokszínűségnek, ami a Nemzeti Múzeum gyűjteményét jellemzi.
Miklós István füleki református lelkipásztor megnyitóbeszédében megköszönte, hogy ő nyithatja meg azt a kiállítást, amelyben a Hónap kincseként a Nemzeti Múzeum bemutatja az úrvacsorai kannát, amely 1649-ben a füleki református eklézsia számára készült.
Tomka Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményi főigazgató-helyettese (Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum)
Úgy folytatta, a füleki reformátusok számára a 16. század elejéről való ezüstpohár mellett most már – annak ellenére, hogy nem Füleken, hanem a Nemzeti Múzeumban lehet majd megcsodálni – az úrvacsorai kanna is azt a szent tanítást fogja erősíteni, amelyet eleiktől örököltek.
Azt a bibliai örök érvényű igazságot fogja eléjük adni, hogy az ember az a lény, akinek egyetlen igazi tökéletessége, hogy Istenre szorul. Kiss Erika, a Magyar Nemzeti Múzeum művészettörténész-főmuzeológusa a műtárgy bemutatása során megemlítette, az elegáns, mesteri kézzel alkotott ötvösmű 2021 karácsonya előtt bukkant fel egy párizsi műkereskedésben.
A maga korában is reprezentatív mű teljesen ismeretlen volt korábban, egyetlen kiállításon, gyűjteményben, de még írott forrásban sem volt nyoma.
A világjárvány második évének egyik „hozadéka” volt, hogy a nemzetközi műkereskedelem is átállt a távolsági, online értékesítésre.
Miklós István református lelkipásztor (Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum)
Így sikerült a Magyar Nemzeti Múzeumnak egy sikeres licitálást követően megvásárolnia az 1649-es feliratot viselő, részben aranyozott ezüst úrvacsorai kannát. Ma már elmondható, hogy a kora újkori magyarországi ötvösség egyik kiemelkedő emléke, esztétikai értékei mellett jelentős forrásértékű tárgya került a Magyar Nemzeti Múzeum ötvösgyűjteményébe.
A magas, karcsú kanna hengeres testén oszlopos díszítés fut körbe. Az előoldalon az ezüstben hagyott felületen, kartusban antikvabetűs magyar nyelvű felirat olvasható: „ANNO 1649/ EZ KANNAT CI/NALTATA AZ/ NEMES BODOG/HAZI KIS IANOS/AZ FILEKI ECLE/ZIIAHOZ/ 40 TALLERBOL”.
Kiss Erika, a Magyar Nemzeti Múzeum művészettörténész-főmuzeológusa (Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum)
A felirat alatt tájban, lovas had élén haladó lovas alakja, kardja hegyére tűzött török fejjel. A füleki úrvacsorai kanna egy hónapig tekinthető meg a Magyar Nemzeti Múzeum Rotundájában.
(Magyar Nemzeti Múzeum/Felvidék.ma)
