A Napraforgó Néptáncegyüttes a Perbetei Magyar Tannyelvű Alapiskola és a Csemadok alapszervezete mellett működik, idén 21 éves. Bartók Béla szavait idézve, a népzene a természet tüneménye, gyönyörű és tökéletes.
A Napraforgó Néptáncegyüttes 2010 óta advent idején egy egész estét betöltő ünnepi műsort ad elő.
Ezt a hagyományt folytatva idén is egy szép összeállítással ezúttal az alapiskola aulájában vártak mindenkit, akik számára fontos a hagyomány ápolása és gyönyörű magyar táncaink szeretete, a néptáncot, népzenét és a népi hagyományainkat szerető és őrző perbetei közönséget.
„Krisztus Jézus született, örvendezzünk. Neki öröméneket zengedezzünk. Dávidnak véréből, tiszta szűz méhéből, Született, Krisztus nékünk” – így hirdeti Jézus születését ez a szép karácsonyi népének, melyet a perbetei Napraforgó Néptáncegyüttes az idei karácsonyi műsora mottójául választott.
Benne megjelentek az év során színpadra állított koreográfiák és a karácsonyi ünnepkör népszokásai, népdalai. Az idei évben a műsort a Martosról ismert Árgyélus tánc foglalta keretbe. A gyermekcsoport martosi és moldvai táncokat mutatott be, a felnőttek pedig az ország keleti vidékére, Magyarbődre kalauzolták el a nézőket egy szép karikázóval és csárdással, majd a lendületes, forgatós szilágysági táncok következtek.
A néptáncegyüttes együttműködve az alapiskolával, fontosnak tartja, hogy a gyermekek már kicsi kortól megismerjék és megszeressék hagyományainkat.
A karácsonyi műsorban így felelevenítették a kántálás és betlehemezés szokását. A több szereplős dramatikus játék megjelenítette Jézus születésének történetét, benne mindazokkal, akik tanúi voltak a Megváltó megszületésének: Mária, József, az angyal, a csillag, a pásztorok és a három király. Az erdélyi népénekek a szálláskeresés és a születés történetét idézték fel. A műsorban megjelentek a karácsonyi ünnepkör szimbólumai, mint az adventi koszorú és a karácsonyfa is. Végül a kis mécsesek fényénél újra felhangzott az Az árgyélus kismadár kezdetű népdal, majd a közönség és a táncosok együtt énekelték: Dicsőség, dicsőség mennyben az Istennek, Békesség, békesség földön az embernek.

A néptáncegyüttes gyermekcsoportja is aktívan kivette a részét az ünnepi műsorból (Fotó: Tóth Péter)
A Napraforgó Néptáncegyüttes a Perbetei Magyar Tannyelvű Alapiskola és a Csemadok alapszervezete mellett működik 2002 óta. Tagjai alsó és felső tagozatos alapiskolások, középiskolások és lelkes, a néptánc és a népzene iránt elkötelezett felnőttek, akik 2015-ben csatlakoztak a csoporthoz. Fő feladatának tekinti a magyar nyelvterület néptáncainak és gyermekjátékainak megismerését, valamint azok színpadra vitelét. Az elmúlt években a Kárpát-medence több tájegységének táncait, gyermekjátékait mutatta be. Bemutatkozott a Csemadok Országos Népművészeti Fesztiválján Deákiban és Zselízen, a Szent István Napokon Bécsben, a Tánc Világnapja alkalmából rendezett fesztiválon Naszvadon, az Ekhósszekér Fesztiválon Őrsújfalun, a kolozsnémai Járási- Dal és Táncünnepélyen, a reformáció 500. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen Komáromban, a kicsik több alkalommal is eljutottak a Duna Menti Tavasz országos döntőjébe, ahol bronz sávos minősítést kaptak. A csoport vezetői Jakab Katalin és Szabó Edit.

Tárnok Katalin, a Csemadok helyi szervezetének elnöke megköszönte a néptáncegyüttes vezetőinek egész éves munkáját és minden szereplőnek és segítőnek is, hogy ilyen széppé varázsolták ezt az alkalmat (Fotó: Tóth Péter)
Azt szokták mondani, hogy a tánc a lélek rejtett nyelve. Ahogy minden népnek más a nyelve, úgy a nemzeti táncok is különböznek egymástól. A néptánc is egy nemzeti kód, megértésének alapja a közös hagyomány és kultúra. Nemcsak a szórakozásról szólnak, hanem a gyökereinkről, a múltunkról, egy összetartó közösségről, a befektetett munkáról, a hitről.
Tárnok Katalin, a Csemadok alapszervezetének elnöke megköszönte Jakab Katalin és Szabó Edit, a néptáncegyüttes vezetői egész éves munkáját és gratulált a műsorhoz. Minden szereplőnek és segítőnek is megköszönte, hogy ilyen széppé varázsolták ezt az alkalmat. A közönségnek is hálásak a sok tapsért! „Azt még nem tudjuk, hány néptáncos évet fogunk megélni, de türelemmel, toleranciával, egymás feltétel nélküli elfogadásával, alázattal hisszük, hogy egy domb, majd hegy építhető példaként a jövő generációja számára. Nem kell annak a fának az égig érnie, csak tudni kell, hogy melyik földbe gyökerezett meg.” Ez a legfontosabb. Az elmúlt sikerekből szeretnének továbbra is táplálkozni és bizakodni, hogy ismét közösen tudjanak énekelni, táncolni és örülni sikereiknek, hogy mindnyájan erőt merítsenek ebből.

A néptánc magába foglalja, a népviselet, szokások és népies motívumok megőrzését is. Magába foglal egy hagyományt, amit kincsként kell őriznünk és továbbadni. (Fotó: Tóth Péter)
Az előadás végén egy közös énekkel örvendeztek Jézus Krisztus születésének. „Karácsony a jászol, a bölcső, karácsony az, amikor ott van Mária és ott van a kis Jézus. De nem csak ez a karácsony. Az első karácsony kezdetén megszólalt a mennyei muzsika, a dal, és táncra perdültek az égben az angyalok. Karácsony az is, hogy most itt együtt vagyunk ebben a szép, színes világunkban és vidámságunkban.”
A karácsonyváró végén minden jelenlévőt meghívtak a néptáncosok ünnepi asztalához.
(Miriák Ferenc/Felvidék.ma)