Aggodalomra ad okot Macron elnök bejelentése, ezért is nagyon fontos, hogy Magyarország és Szlovákia fenntartsa álláspontját: nem küld fegyvert Ukrajnába.
Magyarország ragaszkodik a tűzszünethez és a béketárgyalások mielőbbi megkezdésére szólítja fel a harcoló feleket – hangsúlyozta a magyar honvédelmi miniszter a véderő-, katonai és légügyi attaséknak tartott értekezleten kedden Budapesten.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf azzal kapcsolatban, hogy Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, nem zárható ki annak lehetősége, hogy nyugati csapatokat küldjenek Ukrajnába, azt mondta,
a háború elérkezett a legveszélyesebb szakaszába, az agresszor felülkerekedni látszik, ami a nyugati világ döntéshozóit cselekvésre kényszerítheti.
A magyar védelmi miniszter úgy fogalmazott, „az európai béke ideje lezárult, háború van Európában, két európai, keresztény nép már két éve háborút vív, borzalmas vérontással”. Az öldöklés katonai eredményt nem hozott, és ennek a rövidtávú lehetősége sem bontakozik ki – közölte Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Kreml: Oroszország és a NATO összecsapásához vezet, ha a Nyugat csapatokat küld Ukrajnába
Közvetlen katonai összecsapáshoz vezet Oroszország és a NATO között, ha nyugati kontingenseket vezényelnek Ukrajnába – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.
Peszkov Emmanuel Macron francia elnök szavait kommentálta így, aki egy Ukrajna támogatása ügyében megtartott hétfői párizsi konferencia után azt mondta, hogy nyugati vezetők megvitatták annak lehetőségét, hogy csapatokat vezényeljenek Ukrajnába, de nem jutottak konszenzusra.
„Ez esetben már nem a valószínűségről, hanem az elkerülhetetlenségről kell beszélnünk. Így fogjuk értékelni a dolgot. És ezeknek az országoknak is így kellene értékelniük, és tudatában kell lenniük a felelősségüknek. És fel kellene tenniük maguknak a kérdést, hogy ez megfelel-e az érdekeiknek, és főleg országuk polgárai érdekeinek” – fogalmazott az orosz elnöki szóvivő.
Peszkov fontos új elemnek nevezte magát a tényt, hogy tárgyalás témája lett, hogy „a NATO-országokból néhány kontingenst küldjenek Ukrajnába”. Mint mondta, a francia elnök felszólalásainak minden más részlete elhangzott már valamilyen formában.
A szóvivő szerint Moszkva ugyanakkor azt is rögzítette, hogy Európában nincs konszenzus a katonák küldésének kérdésében, és számos olyan ország, amely részt vett a párizsi találkozón, a józan értékelésnél maradt azzal kapcsolatban, hogy milyen potenciális veszéllyel jár közvetlenül belekeveredni a háborúba. Hozzátette, hogy a Kreml számára jól ismert Macron arra vonatkozó álláspontja, hogy stratégiai vereséget kell mérni Oroszországra.
Azt a fejleményt, hogy európai országok elkezdték megvitatni csapataik Ukrajnába vezénylésének lehetőségét, Szergej Lavrov kedden azzal hozta összefüggésbe, hogy nem született látható eredmény az ukrán fegyveres erőknek nyújtandó katonai támogatás terén.
Lavrov – újságírói kérdésre válaszolva – arra figyelmeztetett, hogy „öngyilkos” lépés lenne, ha bebizonyosodna, hogy európai országok rakétakoalíciót hoznak létre annak érdekében, hogy Kijevet olyan, nagy hatótávolságú fegyverekkel lássák el, amelyek képesek mélyen Oroszország belsejében lévő célpontokra csapást mérni. Rámutatott, hogy egy „kilencedik rakétakoalíciónak” nevezett tömörülés létrehozására ugyancsak Macron tett javaslatot.
Az orosz diplomácia vezetője hangot adott véleményének, miszerint az az új rendezési javaslat, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök segítői készítenek elő egy genfi egyeztetésen az ukrajnai válság rendezésére, ugyanúgy „nyilvánvaló ultimátum”, mint ahogy szerinte Zelenszkij előző tízpontos formulája is az volt.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a diplomáciai tárca honlapján kedden közölt kommentárjában sürgette, hogy az Egyesült Államok mondjon le a Zelenszkij-féle „békeformuláról”, ha valóban elő akarja segíteni az ukrajnai konfliktus rendezését, és teljesítse Oroszország „jogos” követeléseit európai biztonsági érdekei biztosításával kapcsolatban.
Arra kitérve, hogy Macron felvetette a csapatok Ukrajnába vezénylését, Zaharova emlékeztetett rá, hogy 1945 áprilisában a francia Charlemagne (Nagy Károly) SS-hadosztály Berlin központját védelmezte. „Emmanuel, Ön egy Charlemagne II hadosztály megszervezéséről döntött Zelenszkij bunkerének védelmezésére?” – tette fel a kérdést Zaharova.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese keddi Telegram-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy Macron azért beszélt Oroszország legyőzésének szükségességéről, a kijevi „nácik” nagy hatótávolságú fegyverekkel való felszereléséről és a nyugati csapatok Ukrajnába küldésének lehetőségéről, mert „egyszerre két problémája is adódott: először valószínűleg fejébe szökött a vizelet, aztán pedig rátört a szóvisszatartási képtelenség”. Medvegyev azt írta, hogy az általa használt idiómával a meggondolatlan reakcióra hajlamos emberekre szoktak utalni.
„Azzal a közelmúltbeli törekvéssel párosulva, hogy megossza Franciaország nukleáris arzenálját minden erre hajlandó európaival, úgy tűnik, hogy Macron beszédbeli inkontinenciája elhúzódó és fájdalmas problémává vált” – tette hozzá a volt orosz elnök és kormányfő.
(mti/Felvidék.ma)
