A Csíksomlyóra vezető úton a zarándokok elődeik nyomdokait követik, belső iránytűjük az a vezérelv, hogy hűek akarnak maradni atyáik, nagyszüleik és dédszüleik emlékéhez, hitéhez, értékrendjéhez – mondta Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár csütörtökön a székelyföldi Kézdiszentléleken.
A politikus a kézdiszentléleki Perkő-hegyen, a Szent István-kápolna előtt vett részt a 7. Márton Áron Lovaszarándoklat háromszéki és felvidéki résztvevőinek gyülekezőjén. A lovas zarándokok a térség településeinek imaszalagjait viszik el a pünkösd szombatján tartandó csíksomlyói búcsúba.
„Ma olyan útra indulunk, ahol GPS, közlekedési tábla és forgalomirányítók nem vezetnek minket, elődeink nyomdokait követjük, amikor sokszor az általuk kitaposott ösvényeket járjuk lóháton vagy gyalogosan”
– mondta Potápi Árpád János. Hozzátette: abban is bíznak, hogy ezt az utat fiaik, unokáik és dédunokáik is meg fogják tenni.
„Szükségünk van valamiféle belső iránytűre, ami csalhatatlanul mutatja emberi hivatásunkat” – idézte Márton Áron szavait az államtitkár, aki szerint Erdély legendás katolikus püspöke ma is azt mondaná: továbbra is szükség van arra a bizonyos belső iránytűre. Hangsúlyozta: Márton Áron Isten ajándékának tartotta, ha az emberek „célbiztonságban voltak”, és ma is fontos tudni, merre tartunk, hogyan igazodhatunk el a világban.
„Követjük azt az iránytűt, amely megóvta Szent István király óta a Kárpát-medencében magyar népünket”.
Emlékeztetett: 14 éve a nemzetpolitika megújulásával abban bíztak, hogy nemcsak az összetartozás érzését, hanem az élményét is meg tudják erősíteni, és minden program ezt a célt szolgálja. „Célunk az, hogy ebbe a nemzeti összetartozásba minél több magyar embert tudjunk bevonni” – mondta, örömének adva hangot, hogy ezekbe a programokba egyre több fiatal és gyermek kapcsolódik be.
Potápi Árpád János felidézte:
a Márton Áron Lovaszarándoklatot 7. alkalommal szervezik meg, nevével a püspök 1947-es bérmálási körútjára emlékeztetve, amikor hívei lóhátra ültették, hogy így óvják testi épségét.
Tizenkét útvonalon indultak-indulnak el a lovasok, a legtávolabbi csapat Szamosújvárról kelt útra múlt szombaton, és 280 kilométert tesz meg. Eddig 356 lovas csatlakozott a zarándoklathoz, az erdélyiekhez felvidéki és muravidéki lovasok is társultak.
Tamás Sándor, Kovászna megye újrázni készülő tanácselnöke elmondta: a felsőháromszékiek szent hegyéről kézdiszéki, sepsiszéki és orbaiszéki lovasok indultak, az erdővidékiek külön útvonalon mennek. Mintegy 50 háromszéki lovas kelt útra, akikhez 25 gyalogos zarándok is csatlakozott.
Rámutatott: pünkösd a lélek ünnepe, de a Kárpát-medencei magyaroknak a bibliai jelentésén túl egyebet is jelent.
„Az a belső erő, amit a keresztény hitünk, a magyar nemzeti tartásunk ad ezer éve itt, a Kárpát-medencében, nemcsak megtartott, hanem élhető jövőt is tudtunk teremteni vele”
– mondta. Hangsúlyozta: Székelyföld településein kőalapra épített templomokat, rendezett gazdaságokat látni, és Székelyföld azoké, akik nap mint nap dolgoznak érte. „Nem azoké, akik tagadják, hanem azoké, akik szeretik” – mondta, aláhúzva, hogy „a belső, lelki Székelyföldet soha senki nem tudja elvenni” lakóitól.
Külön köszöntötte a felvidéki lovasokat, akik váltott lovakon érkeztek,
és „egy kiszámítható, biztos jövőt” kért a magyarok Nagyasszonyától a térség lakóira, felkötve a háromszéki imaszalagokat a lovasok botjaira.
Balogh Tibor, Kézdiszentlélek polgármestere közölte: a Perkőről harmadik alkalommal kelnek útra lovasok, hogy elvigyék a környező települések imaszalagjait a csíksomlyói szűzanyához. Köszöntötte Potápi Árpád János államtitkárt, s meghívta a térség legnagyobb katolikus ünnepére, az augusztus 20-án tartandó perkői búcsúba.
A lovaszarándoklat fővédnöke Urbán Erik, a Szent Istvánról elnevezett ferences rend erdélyi tartományfőnöke. A lovasok pénteken 18 órára érkeznek a csíksomlyói Nyeregbe, ahol szentmisén vesznek részt.
Csütörtökön indult útnak Csíksomlyóra a gyergyóalfalusi keresztalja is. A gyergyószéki településnek kivételes helye van a pünkösdi búcsúba tartó keresztalják között, hiszen a több száz éves hagyomány szerint István pap vezetésével innen indult az első zarándoklat Csíksomlyóra. A Székelyhon hírportál beszámolója szerint idén több mint kétszázan keltek útra.
(MTI)
