A Csemadok Országos Tanácsa a Szenci Területi Választmánnyal, az Éberhardi Alapszervezettel és Éberhard község önkormányzatával közösen évek óta megszervezi a nemzeti összetartozás napi megemlékezést az éberhardi Apponyi kápolnában, ahol Apponyi Albertet végső nyugalomra helyezték.
Június 1-jén ismét megtelt az Apponyi kápolna, hogy a gyászos évfordulóra emlékezzenek a magyarok. A rendezvény elején, Kaszás Kornél, a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasa köszöntötte a vendégeket, idézve a törvényt, melyet 2010. május 31-én fogadott el a magyar országgyűlés, mely kimondja: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.“
Az éberhardi megemlékezésen Szili Katalin, az országgyűlés volt elnöke, miniszterelnöki főtanácsadó mondott beszédet, melyben Apponyi Albert 1930. június 4-én megtartott beszédét idézte. „Béke, szerződés, törvény. Ahány szó, annyi belső valótlanság. A forma megvan, a lényeg mégis csak egy egyoldalúlag reánk kényszerített diktátum. Nélkülözi az erkölcsi igazságot, mert félrelökte a nemzetek önrendelkezési jogát, áthelyezett tömegeket egy államból a másikba, azok megkérdezése nélkül.“
1920. június 4-én 16 óra 32 perckor írták alá a szerződést, mely a számunkra diktátum – mondta Szili Katalin.
Apponyi Albert élete végéig kiállt az mellett, hogy ez a szerződés igazságtalan. Apponyi Albert kérte a békedelegációtól a népszavazás kiírását, de arra nem került sor.
Élete végéig küzdött, a Népszövetség közgyűlésein minden egyes alkalommal felhozta a magyarság problémáit.
Az ünnepi beszéd után Kiss Tibor jókai református lelkész prédikációjában Máté evangéliumát idézte: „nagy vihar támadt a tengeren, úgyhogy a hajót elborították a hullámok. Ő pedig aludt. Tanítványai odamentek hozzá, felébresztették, és ezt mondták: Uram, ments meg minket, elveszünk! De ő így szólt hozzájuk: Mit féltek, ti kicsinyhitűek?“
A lelkész szerint ne legyünk kicsinyhitűek, hiszen Isten szeret minket. Népünknek sok tragédiája van, Trianon is az, hiszen elvették hazánkat és kisebbségi sorba taszítottak minket. A legnagyobb tragédiánk mégis az, hogy nem tanultunk a múltból, pusztítjuk magunkat és egymást. A lelkész azt kérte: vezessük egymást szeretettel előre, induljunk tovább a jó úton.
Zsidó János nyékvárkonyi esperes prédikációjában arról szólt, a veszteségekből is lehet erőt meríteni, okulni. 2010 óta június 4-e a megemlékezés mellett a nemzeti összetartozást is jelképezi, jó lenne,ha a nemzeti összefogást is jelentené. Sajnos nagy a széthúzás, ezt elsősorban az anyaországiakon látjuk, de nálunk is van széthúzás, de még nagyobb az apátia – mondta Zsidó János.
Olyanok vagyunk, mint a csónak kormányos nélkül, ami a viharok következtében csak hánykolódik. Sajnos hiányzik az iránymutatás, hogy merre kellene mennünk.
Zsidó János mégis azt kéri: minden gondban és reménytelenségben kérjük a szentlélek segítségét, fogjunk össze egymásért.
Az ökumenikus istentiszteletet követően a jelenlévők elhelyezték a koszorúkat Apponyi Albert sírjánál, miközben a Reiter duó az Apponyi imából adott elő egy részletet. Majd a kápolnában a himnuszok eléneklésével ért véget a megemlékezés.
A kultúrházban a Peredi Férfi Daloskör előadásával kezdődött a megemlékezés, akik katonadalokat adtak elő. Majd Valacsai Edit, Éberhard polgármestere köszöntötte a jelenlévőket, kifejtve: nem szabad elfelejteni, mennyit szenvedtek őseink, csak azért, hogy magyarok maradhassanak. A Csemadok 75 éve dolgozik azon, hogy tartást adjon a magyarságnak.
Ez után Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke szólt a közönséghez, kielemte: a 75 éves Csemadok értéket képvisel. Trianon tragédia az életünkben, és továbbra sem tarthatjuk ünnepnek, de előre is kell néznünk.
A nemzeti összetartozás napja számunkra azt jelenti, minden magyar egy nemzethez tartozik.
Arra kért mindenkit, június 8-án erre gondolva is menjen el szavazni, hiszen nemzetrészünknek szüksége van a sikerekre.
Bárdos Gyula átadott egy Rákosi Ernő által készített grafikát Szili Katalinnak, ami a Fábry Zoltán-díjhoz jár. Majd Szili Katalin szólt az egybegyűlt megemlékezőkhöz.
Szili Katalin köszönetet mondott a Csemadoknak, hogy 75 éve összefogja a magyarságot. Ilyenkor, a trianoni békediktátum évfordulóján gondoljunk arra is, hogy mit élhettek át őseink 104 évvel ezelőtt, érezzük át azt a fájdalmat, amit ők éreztek.
Úgy büntettek meg egy nemzetet ezzel a szerződéssel, ahogy korábban még egy országot sem. Elveszítettük közösségeinket, területünket, gazdaságunkat, iparunkat.
Próbáljuk meg elszakítottságunkat arra kihasználni, hogy a közép-európai népeket is összefogjuk, a cél a térségünk felemelése – mondta a miniszterelnöki főtanácsadó.
A beszédek után Szakály Sándor, a a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója tartott előadást. Trianon sok esemény következménye, a fő ok talán az volt, hogy mivel a cári birodalom felbomlott, már nem volt szükség ellenpólusra, az Osztrák-Magyar Monarchiára.
Másrészt a nemzteiségek vezetői kinyilatkoztatták, nem szeretnének Magyaroszágon élni. Szakály Sándor szerint szerencsésebb lett volna azt a határt meghúzni, amit Milan Hodža az akkori magyar hadügyminiszterrel, Barta Alberttel megtárgyalt, ezek lettek nagyjából az 1938-as bécsi döntés határai.
Viszont még mindig jobb volt ez a mgoldás, mint amit a románok és Beneš szeretett volna, hiszen akkor Románia a Tiszáig terjed, míg Pozsonyt és Zágrábot egy 150 kilométer széles folyosó kötött volna össze, ami a Balatonig húzódott volna, a nyugati határig, Ausztriáig.
A magyar békedelegációt ugyan meghallgatták Párizsban, de a meghatottságon kívül semmit sem sikerült elérnie a delegációnak, amelynek tagjai le is mondtak. A szerződés aláírására csak nehezen találtak két személyt, Benárd Ágost munkaügyi és népjóléti miniszter, valmaint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ. A szerződést azonban még el kellett fogadnia a parlamentnek is, hogy törvényerőre lépjen, ez csak több hónappal később sikerült, mivel a szavazáskor a legtöbb képviselő tiltakozásul a folyosóra ment. Végül megszületett az 1921-es évi 33-as törvény, mellyel elfogadták a diktátumot, ez nélkül ugyanis nemzetközileg és jogilag nem létezett volna Magyarország.
A békediktátumnak egy dolog köszönhető, Magyarországon erről a kérdésről mindenki egyformán gondolkodott: elfogadhatatlannak és igazságtalannak tartották azt a kommunisták, a parasztok, a dolgozók, és reviziót szerettek volna. Ami 1938-ban meg is történt.
Ez siker volt, de sajnos a Párizsi szerződés, mely Szakály Sándor szerint a második Trianon, visszaállították az 1920-ashatárokat, sőt további 3 magyar falut Csehszlovákiának adtak.
Mit jelent ma Trainon? A határokat nem tudjuk módosítani. Ma Trianon a múltunk.A jelenünk és a jövőnk az, ha az anyaországiak és a határon túlra rekedtek együtt tudnak gondolkodni. Fontos azonban, hogy ne Budapest mondja meg, mit akarjanak a határon túliak, hanem csak segítse a megfogalmazott célok elérését. Trianon fájó seb, amely begyógyulhat, ha békében élhetünk szülőföldünkön.
A megelékezés végén a Vass Lajos-nagydíjjal kitüntetett Peredi Férfi Daloskör műsora zárta a rendezvényt, katonadalokat, peredi népdalokat és Bartók Béla által gyűjtött csallóközi népdalokat adtak elő.
(Neszméri Tünde/Felvidék.ma)