Aknamunka és a romló országimázs meg a női kvóta – megjelent a MAGYAR7 23. száma
Konrad Adenauer, a második világháború utáni Németország első kancellárja most igen meglepődne, hiszen azt mondta, nem akar látni masírozó német katonákat. Ám ha a német és más európai vezetők tervei bejönnek, lesznek masírozó német katonák. De vajon mi is ezt akarjuk? Európa ezt akarja? Kövesdi Károly: Az elhallgatott igazság
Gyermekeink Európájáról döntünk szombaton, írja Kocur László. Leginkább a liberális választók vannak elkényeztetve, az ő szavazatukra több párt is ácsingózik. A többiek számára némileg korlátozottabbak a lehetőségek, számunkra, felvidéki magyarok számára pedig az a legfontosabb kérdés, hogy egy ciklusnyi hiátus után lesz-e újra képviselőnk Brüsszelben.
Hogyan változott Magyarország nyugati megítélése a 19–20. század fordulóján? Milyen hatást gyakorolt a sajtó az antanthatalmak politikájára? Mi vezérelte a sajtót az Ausztria–Magyarországgal kapcsolatos véleményében? Hogyan tálalták a nyugati lapok a történelmi Magyarország feldarabolását eredményező békediktátumot? A trianoni döntés 104. évfordulóján Szalay-Berzeviczy András, a TranzPress nemzetközi médiafigyelő cég ügyvezető igazgatóját, a „Címlapon Magyarország” című könyv kiadóját kérdezte Kolek Zsolt. Az interjú címe: A nyugati sajtó aknamunkája a Trianonhoz vezető úton.
Orosz–ukrán háború, genderkérdés és az illegális migráció kezelése. Olyan témák, amelyről sok szó esik Brüsszelben, de valóban ezek dönthetik el a választásokat? Rajkovics Péter kérdéseire Berényi József és Deutsch Tamás válaszolt.
Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter sajtótájékoztatón jelentette be, meglepetéssel szerzett tudomást arról, hogy a pozsonyi–farkastoroki kikötőben már évek óta, pontosabban 2020 óta áll kihasználatlanul egy vadonatúj komphajó. A hajó a sajtótájékoztató tiszteletére felúszott a Dunán, hogy a miniszter belvárosi rakparti sajtótájékoztatójához megfelelő hátteret biztosítson, írja Somogyi Szilárd a „Taraba talált egy kompot – a régi nóta folytatódik? című publicisztikájában.
Két kulturális témával folytatjuk a Múzsa rovatban, az egyikben Balla Rita bemutatja Méry Beáta képzőművész keleti mitológiával átitatott munkáit, a másikban a Triptichon – Esterházy János élete és öröksége című dokumentumfilm sikeréről olvashatnak.
Sáromberki Teleki Ágnes (1812–1896) grófkisasszony csak nevetett, amikor szilveszter éjszakáján ólmot öntöttek, és neki hercegi korona formájú alakzat jött ki. Erdélyben nincsenek hercegek, mondta, így a jóslat semmiképp nem teljesedhet be. Aztán mégis… olvassák el Lacza Tihamér írását a Leporolt históriákban.
Száraz Dénes azon kesereg A kocsmázás alkonya című jegyzetében, hogy az italok és ételek drágábbak lettek, az adagok meg kisebbek.
2017 óta mindig Budapesten volt az a képzés, amely most Komáromban, mégpedig az ADHD-és gyerekekkel való foglalkozást, a jó gyakorlatokat ismertette meg a felvidéki magyar szakemberekkel, írja Nagy-Miskó Ildikó a „Lélek vagyok. Élni szeretnék…” című összefoglalójában.
Az Orosz Örs fémjelezte Sine Metu Egyesület arra vállalkozott, hogy megjelentesse Peter Kresánek 2005-ben napvilágot látott, s azóta öt kiadást megélt népszerű könyvének a magyar fordítását. A dunaszerdahelyi könyvbemutatóról tudósít Lacza Gergely.
Szomolai Andrea a nemzeti összetartozás napja alkalmából Éberhardon szervezett megemlékezésen elhangzottakat foglalta össze, majd Fábián Gergely írását olvashatják az ország legjobb gyermekkórusáról, amely nem más, mint a kassai Csengettyű.
Egy következő sikerről számol be Molnár Gabriella, hiszen Atlasz környezetvédelmi díjjal ismerte el a VÚB Bank alapítványa a Perbenyiki Agrotechnikai és Gasztronómiai Szolgáltatási Szakközépiskola agroköreit.
Hacsek és Sajó. A színpadon Komlós Vilmos lett a hangoskodó Sajó, Herceg Jenő a mindent félreértő Hacsek. Mindketten frenetikus sikert arattak, ahol csak felléptek…” Komlós Vilmos, Süllye Sajója, vagyis a Felvidék szülöttje, tudjuk meg Kaszmán Zoltán írásából.
A zöldtető egyáltalán nem úri passzió, nagyon is észszerű okai vannak, mégpedig az, hogy nyáron elviselhetőbb legyen a betondzsungelben a tikkasztó hőség. A pozsonyi Régi Városháza tetőkertéjét látogatta meg Dunajszky Éva.
A napokban tartották a gesztetei alapiskola által megrendezett Csillag születik versenyt, amelyen a gömöri régió magyar tanítási nyelvű alapiskoláinak tanulói mutathatták meg tehetségüket, írja Virsinszky Tamás.
Kávézó rovatunkban folytatjuk önismereti sorozatunkat, majd a Barangolóban Egy nap, két vár címmel olvashatják Zsebik Ildikó beszámolóját Szigligetről és Nagyvázsonyból.
Fekete Norbert a hagymás rostélyos receptjét közli, Vas Gyula a Seat Ateca Reference Family: Családi alapmodellt tesztelte.
A győriek tudnak valamit, valami pluszt, hiszen az elmúlt napokban sok győri sportsiker született. Pokolból a mennybe kilenc év alatt a címe Mátis Rudolf írásának. „A Győr az Ajka legyőzésével biztosította be második helyét a Merkantil Bank Ligában, ami azt is jelenti, hogy a kisalföldi csapat kilenc év után szerepelhet ismét a magyar első osztályban.” A másik siker pedig, hogy hatszoros BL-győztes lett a Győri Audi ETO KC.
A MAGYAR7 23. számának hátlapján Bazini-Szentgyörgyi III. György szentgyörgyi síremléke szerepel.
A közéleti hetilapban természetesen megtalálják a keresztrejtvényt és a részletes műsort is. Keresse, olvassa lapunkat, de legjobb, ha megrendeli.
(ma7.sk/Felvidék.ma)
