A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége 25 pedagógus számára tette lehetővé, hogy pedagógiai felkészültségüket továbbfejlesszék az európai uniós OktOpusz-program keretében.
Az idei II. Rákóczi Ferenc Nyári Egyetem rimaszombati nyitóelőadásaként Gyurán Ágnes és Ádám Lilla ezt a programot is bemutatta. Szóltak annak céljairól, képzési formáiról és tapasztalataikról.
A projekt célja egy olyan Kárpát-medencei szakmai közösség létrehozása és fejlesztése, mely támogatást képes nyújtani a határon túli minőségi magyar nyelvű oktatás fennmaradásához és fejlesztéséhez.
Az SZMPSZ csapata az első képzésen Pécsett (Fotó: SZMPSZ FB)
A korábbi konzorciumhoz – Innovatív Pedagógiai Szakmai Műhely, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete – új partnerként 2024 januárjában csatlakozott a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete, így a közös munka során lehetőség nyílik a határon túli magyar pedagógusszervezetek közötti szakmai együttműködés kiteljesítésére is. A projekt befejezése: 2026. december 30.
Gyurán Ágnes, az SZMPSZ Rimaszombati Területi Választmányának az elnöke kifejtette, hogy szervezetük első alkalommal vesz részt Erasmus+ pályázatban.
Mint megtudtuk, az OktOpusz I. keretében már 75 pedagógus került egy adatbázisba Erdélyből, Vajdaságból és Magyarországról, olyan gyakorló tanárokról van szó, akik szakmai tudásukkal kiemelkednek, s ezt szeretnék megosztani a többiekkel is.
Az OktOpusz II. Kárpát-medencei oktatásszakmai műhely fejlesztése és működtetése program egy innovációs, tudásteremtő pedagógiai műhely, amelyhez egy felhívás keretében újabb 75 szakember csatlakozik.
Ádám Lilla (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A Felvidékről óvodától a középiskoláig terjedően 25 pedagógus kapcsolódott be: a Dunaszerdahelyi TV területéről 4 fő, Galántáról 4 fő, Komáromból 6 fő, Losoncról 1 fő, Rozsnyóról 1 fő, Nagyrőcéről 1 fő, Rimaszombatból 5 fő, a Tőketerebesi TV területéről 3 fő.
Ádám Lilla, az SZMPSZ Rimaszombati Területi Választmányának alelnöke elmondta, az első 30 órás jelenléti képzés Pécsett, a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Bizottságának székházában valósult meg.
A következő önismereti képzésre pedig januárban kerül majd sor.
A rimaszombati csapat a júliusi képzésen Pécsett a projektvezetőkkel (Fotó: Gyurán Ágnes FB)
A képzést Tratnyek Magdolna, az Innovatív Pedagógiai Szakmai Műhely vezetője és Mandák Csaba tartotta, akiket ezúttal a vajdasági Besnyi Izabella segítette a projektvezetői munkájukban. Az SZMPSZ pályázati koordinátora pedig Majer Anna.
Ádám Lilla kifejtette, legalább húsz éve gyakorlat már, hogy élményalapúan kell tanítani, a gyerekeket aktívan be kell vonni az órába, előtérbe kell helyezni a horizontális oktatást.
S ugyanez vonatkozik a felnőttképzésre is. Ugyanakkor erre is fel kell készülni, és szakmai eszmecserére is szükség van ahhoz, hogy jó képzővé váljon egy pedagógus. Hangsúlyozta, felhívták a figyelmüket, hogy a képzőnek a választott szakterületén napi szinten felkészültnek kell lennie.
A rimaszombati II. Rákóczi Ferenc Nyári Egyetem résztvevői 2024-ben (Fotó: Gyurán Ágnes/Felvidék.ma)
A továbbképzések, ahol gazdagodik a résztvevők felnőttképzés-kompetenciája, a módszertani eszköztára, viszont a projektnek csak az egyik eleme. Bővül a kapcsolati háló, kapcsolatokat tudnak kiépíteni, egymással folyamatosan tudnak konzultálni. Azon pedagógusok pedig, akik szeretnék szakmai tudásukat másokkal is megosztani, feltölthetik portfóliójukat az oktoped.hu adatbázisba, ahonnan bárki igénybe veheti szolgáltatásukat.
Így egy-egy szakmai műhely keretében részesülhetnek a pedagógusok egymás tudásából.
Ádám Zita, az SZMPSZ tiszteletbeli alelnöke hozzáfűzte, hogy a pedagógusoknak kötelességük, hogy gyarapítsák a tudásukat, amit igyekezniük kell továbbadni is.
A műveltség akarása és gyakorlása a tanító mindennapi imádsága
A szakmai műhelyek működése a pedagógusszövetség munkájában eddig sem volt ismeretlen, hiszen hasonló céllal működtetik a nyári egyetemeket is.
Rimaszombatban a nyári egyetemen 2024-ben két csoportban zajlottak a képzések kézműves mesterségek és magyartanárok célcsoport részére.
A kézműves mesterségek egyik képzője Neszádeliné Kállai Mária rajztanár, aki a Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskolában Kazincbarcikán 25 évig volt művésztanár. 2000-ben Népi Iparművész lett, a Brugge-i Vert Csipke Pályázaton Belgiumban, a csipke hazájában a tulipános gömöri csipkéjével az 1. helyet foglalta el, először magyarként. 2008-ban megkapta a Népművészet Mestere címet. A Magyar Művészeti Akadémia köztestületének tagja.
Kézműves szakmai műhely Rimaszombatban (Fotó: Gyurán Ágnes/Felvidék.ma)
A másik képző Neszádeli Gyula, aki szintén Kazincbarcikán, a Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskolában 10 évig kézművességet tanított, megkapta Kazincbarcika legnagyobb művészeti díját, a „Barcika Art-díjat”, Miskolcon japánul tanuló hallgatókat tanított origamizni, elnyerte a Nagy Lajos Magánegyetem Nemzetközi Díját, Spanyolországban 2. és 3. helyezett lett egy origamiversenyen, munkáit publikálta. A Sajó Menti Művészeti Egyesület alapító elnöke és a Gyermekek Házának vezetője Kazincbarcikán.
Az Epikai művek elemzése a tanítás gyakorlatában témájú szakmai műhely képzője Fenyő Dávid György, aki 2004-től az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola vezetőtanára, 2005 és 2009 között részt vett a SuliNova Szövegértés-szövegalkotás programban, 2013–2015 között az OFI magyar nyelv és irodalom munkacsoportjának vezetője; 2013-tól az ELTE PPK és az ELTE BTK megbízott óraadó oktatójaként a Tervezés és értékelés, valamint Az irodalomtanítás gyakorlata című kurzusok előadója.
Fenyő D. György szakmai műhelyt vezet Rimaszombatban (Fotó: Gyurán Ágnes/Felvidék.ma)
A Magyartanárok Egyesülete választmányi tagja, 2002-től alelnöke, a József Attila Társaságban, a Wallenberg Egyesületben, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság tanári tagozatában, az Osztályfőnökök Országos Egyesületében tag. Gazdag publikációs tevékenységet folytat a magyar irodalom tanítása területén. A Toldy Ferenc-díj és az Apáczai Csere János-díj tulajdonosa.
A szakmai műhelyek során az idei nyári egyetemre jelentkezők 10–10 foglalkozás során sajátították el a szakmai tudást, úgy, hogy azt majd képesek legyenek a gyakorlatban is alkalmazni. Az összejövetel A fejlesztés sokszínűsége a pedagógiában címet viselte.
(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
