Szigorítás, a határok katonai ellenőrzése és visszautasítás helyett biztonságos és szabályos bevándorlási útvonalakat szorgalmazott, és a Földközi-tengeren aktív civil szervezetek munkáját méltatta Ferenc pápa a Szent Péter téren a szerdai audiencián mondott beszédében.
Ferenc pápa egész beszédében azokról szólt, akik – mint mondta – ezekben az órákban is tengereken és sivatagon kelnek át olyan föld felé igyekezve, ahol békében és biztonságban tudnak élni.
Megjegyezte, hogy a tengerek és sivatagok minden más nehezen járható és veszélyes útvonalat magukba foglalnak: tavakat és folyókat, erdőket, dzsungelt és sztyeppéket, ahol a migránsok egyedül menetelnek, magukra hagyatva.
„Migránsok, tenger és sivatag. A mai migrációs útvonalakat gyakran tengerek és sivatagok szelik, amelyek sok, túl sok – túlzottan sok! – ember számára halálosnak bizonyulnak” – hangoztatta az egyházfő. Hozzátette, egyes migrációs útvonalak ismertebbek, mert gyakorta reflektorfény vetődik rájuk, mások kevéssé ismertek, de nem kevésbé jártak.
Ferenc pápa római püspökként jelképesnek nevezte a Földközi-tengert, amely szerinte népek és civilizációk egykori találkozóhelyéből temetővé vált. Úgy vélte, tragédiának az számít, hogy a Földközi-tengerbe veszett emberek egy részét meg lehetett volna menteni.
„Világosan ki kell jelenteni: van, aki rendszerszerűen és minden eszközzel a migránsok visszautasításán dolgozik. És ez, ha tudatosan és felelősséggel teszik, súlyos bűn” – mondta Ferenc pápa.
Megjegyezte, hogy gyakran „a temetőkké vált sivatagokban” sem természetes halállal halnak meg a migránsok, akiket oda visznek, és ott magukra hagynak.
„A műholdak és drónok világában vannak migráns férfiak, nők és gyermekek, akiket senkinek sem szabad látni: elrejtik őket. Csak Isten látja őket, és hallja meg kiáltásukat. Ez civilizációnk kegyetlensége” – jelentette ki.
Ferenc pápa szerint abban teljes az egyetértés, hogy a halálos útvonalaknak számító tengereken és sivatagokban nem kellene migránsoknak lenniük. Úgy látta azonban, hogy eredményt „nem még szigorúbb törvényekkel, nem a határok katonai ellenőrzés alá vonásával, nem visszautasítással” érünk el, hanem „a migránsok számára biztonságos és szabályos belépési útvonalak bővítésével, megkönnyítve a menedéknyújtást a háború, erőszak, üldözés és természeti csapások elől menekülőknek, olyan globális migrációs politikával, amely igazságosságra, testvériségre és szolidaritásra épül”.
Ezzel egy időben Ferenc pápa közös fellépést szorgalmazott a mások nyomorúságát kihasználó emberkereskedőkkel szemben is.
A pápa a két legnagyobb olaszországi – Lampedusa szigeténél 2013-ban és tavaly Crotone partjainál történt – hajószerencsétlenségre emlékeztetve méltatta mindazokat, akik a „sérült és a reménytelenség útjain magukra hagyott migránsokat” segítik és mentik mind az öt kontinensen. Hangoztatta, hogy a migránsokat mindenekelőtt az emberiség közönye és selejtező magatartása öli meg.
Kiemelte a „frontvonalban” szolgálókat, név szerint említve a Mediterranea Saving Humans nevű olasz civil szervezetet. A 2018-ban született nem kormányzati szervezet a Mare Jonio hajóval aktív a Földközi-tengeren. Idén nyártól a Mare Joniót az olasz püspöki konferencia Migrantes Alapítvány nevű szervezete által finanszírozott vitorláshajó kíséri.
(MTI)