Ferenc pápa és Nasaruddin Umar, a jakartai Istiqlal mecset főimámja szeptember 5-én közös nyilatkozatot írt alá a mecset előtt tartott vallásközi találkozón. Vatikáni és más nemzetközi hírforrások, például a La Croix International szeptember 5-ei jelentései alapján világszerte ismertté vált az Indonéz főváros, Jakarta és Délkelet-Ázsia legnagyobb mecsetje, az Istiqlal előépületében tartott hitek és vallások közötti találkozó figyelmet keltő közös dokumentuma.
Ezt a nyilatkozatot a sok ezer szigetből álló, mintegy 250 millió lakosú ország (melyben 242 millió muszlim él) öt vallásának (iszlám, buddhizmus, hinduizmus, konfucianizmus, katolicizmus, protestantizmus) képviselői írták alá. Hivatalos elnevezése: Fostering Religious Harmony for the Sake of Humanity = A vallási harmónia előmozdítása az emberiség érdekében.
A hivatalos dokumentum a következőket hangsúlyozza: 1. Az elembertelenedés globális jelenségét különösen a széles körben elterjedt erőszak és konfliktusok mutatják, amelyek gyakran riasztóan sok áldozathoz vezetnek. Különösen aggasztó, hogy a vallásokat gyakran eszközként használják fel e tekintetben, sokaknak szenvedést okozva, különösen a nőknek, gyermekeknek és időseknek. A vallásoknak azonban magukban kell foglalniuk minden emberi élet méltóságának előmozdítását és védelmét. 2. Közös otthonunk, a teremtés emberek által bekövetkezett kizsákmányolása hozzájárult az éghajlatváltozáshoz, ami különböző pusztító következményekhez, például természeti katasztrófákhoz, globális felmelegedéshez és kiszámíthatatlan időjárási helyzethez vezetett. Ez a folyamatos környezeti válság a népek harmonikus együttélésének akadályává vált.
Összhangban a Pancasila indonéz filozófiával
Indonéziát és az ország közgondolkodását jó ideje áthatja a nemzeti filozófia, a Pancasila (indonézül: [pantʃaˈsila]. Ez Indonézia hivatalos, alapvető filozófiai elmélete, „közideológiája”. A név két, eredetileg szanszkrit eredetű szóból áll: „pañca” („öt”) és „śīla” („alapelvek”, „előírások”). Az öt alapelv: 1. Hit az egyetlen Istenben – monotheizmus. 2. Igazságos és civilizált emberiség. 3. Indonézia egysége. 4. A belső szellemi-lelki bölcsesség által vezérelt demokrácia a képviselők tanácskozásaiban egyöntetű véleményt formál. 5. Társadalmi igazságosság Indonézia minden népe számára.
Konkrét cselekvési célok
Részben a nemzeti közideológia szellemi hátteréből, illetve az öt hivatalos vallás tanításaival összhangban fogalmazták meg a jelenlévők válaszul az első két pontban megjelölt két válságra (elembertelenedés és klímaválság) saját vallási tanításaink által vezérelve, felhívásukat:·
* Különösen a vallási vezetőknek, saját spirituális narratíváik és hagyományaik által inspirálva, együtt kell működniük a fent említett válságok megválaszolásában, az okok azonosításában és a megfelelő cselekvés meghozatalában.·
* A vallási hagyományaink által vallott értékeket hatékonyan kell előmozdítani annak érdekében, hogy legyőzzük a világunkat sújtó erőszak és közömbösség kultúráját. A vallási értékeknek valóban a tisztelet, méltóság, együttérzés, kiengesztelődés és testvéri szolidaritás kultúrájának előmozdítására kell irányulniuk, hogy legyőzzük mind az elembertelenedést, mind a környezetrombolást.·
* Mivel az emberiség egyetlen globális családjáról van szó, a vallásközi párbeszédet hatékony eszköznek kell tekinteni a helyi, regionális és nemzetközi konfliktusok megoldására, különösen azokéra, amelyeket a vallással való visszaélés szít. Továbbá vallási meggyőződéseink és rituáléink különleges képességgel rendelkeznek arra, hogy az emberi szívhez szóljanak, és így elősegítsék az emberi méltóság mélyebb tiszteletét.·
* Elismerve, hogy az egészséges, békés és harmonikus életkörnyezet elengedhetetlen ahhoz, hogy Isten szolgáivá és a teremtés őrzőivé váljunk, őszintén felszólítunk minden jóakaratú embert, hogy tegyen határozott lépéseket a természeti környezet és erőforrásai integritásának megőrzése érdekében, mert örököltük őket az elmúlt nemzedékektől, és reméljük, hogy továbbadhatjuk gyermekeinknek és unokáinknak is.
Kézcsók és fejérintés a jövő reálszimbólumai?
Az Istiqlal nyilatkozatban foglalt közös, egyetemes célkitűzéseket a világvallások képviselői kézjegyükkel is ellátták, mintegy így is elkötelezve magukat és az általuk képviselt vallási közösségeket a vallási harmónia és az emberiség egyetemes java előmozdítása és minden szintű szolgálata mellett.
Két különleges „pecsét” is került még az eltökéltség és elköteleződés vizuális hitelesítéseként a jelenlévők, s a világsajtó, a nemzetközi közvélemény szeme elé. Ez: Ferenc pápa kézcsókja, amivel Nasaruddin Umart tisztelte meg, s viszonzásként a főimám gesztusa, amint Ferenc pápa fejéhez érinti saját fejét.
Ezzel a mély szimbolikus gesztussal mindketten jelezték: szellememmel, gondolkodásommal és egész személyemmel egyetértek veled.
Micsoda tavasza lenne a mesterséges intelligencia digitális korában az egész emberiségnek, ha ezek a szimbolikus gesztusok reálszimbólummá, a tényleges harmónia hajnalhasadásának a tényleges jelképeivé válnának. És talán ezzel még a mesterséges intelligencia vagy szuperintelligencia is egyet tud érteni. A kitűzött célok megvalósításáért lesz mit tenni vallási és nemzetközi szinten és a hívők milliárdjaink a szívében. S főként nagyon sokat kell majd imádkozni ezért. A szívek, a gondolkodás, a szándékok, a népek ás vallások közötti harmonizációért.
Azt mondják és vallják valamennyi vallás képviselői: csak az első lépés a legnehezebb és legfontosabb. Tartok tőle, hogy a második sem lesz könnyebb. De valami talán megmozdul, erősebben tudatosul a világvallások és hívek lelkiismeretében: egy világunk van, amit mindannyiunk javára és oltalmazására bízott Isten…
(Dr. Békefy Lajos/Felvidék.ma)
