A kassai Csermely és a szepsi Vox Columbellae kórus közösen vett részt a Gárdonyi Géza emlékének szentelt egri kórustalálkozón.
A kassai Csermely kórus Isten dicsőségére, lelkünk és közösségünk örömére nagy szerepet vállalt, hogy Kassán és térségében a zene révén is életünk szebbé és teljesebbé váljék. Ebben Havasi József karnagynak pótolhatatlan érdemei vannak, akit már fél évszázada is kántorként és az operatársulat tenorjaként egyaránt megismerhetett Kassa közönsége.
Amikor immár 51 éve, 1973-ban megalapította a kórust, talán ő sem remélte, hogy ennyi éven át fogja húzni a kórustagokkal együtt a közös éneklés szekerét. Ám mindvégig bízott benne és hittel vallotta, hogy Istennek tetsző keresztet vett magára. Időközben tagok százai cserélődtek, de ő mindvégig a helyén maradt, bár körülötte a világ is változott. Szerencsére akadtak segítői, mint most Velkey Mária, aki a karnagy betegsége alatt biztosítja a folytonosságot és a működőképességet, ami mostanra, immár néhány éve a szepsi kórussal közösen valósul meg. A szepsi Vox Columbellae ( A kisgalamb hangja ) a Csermelyből, annak hatására, s az ott éneklő szepsi tagokból és a helyiekből jött létre 20 éve, Bodnár Attila kezdeményezésére.
Mindig tudatosították, hogy a közös éneklést és identitásunkat a nehézségek ellenére is meg kell őriznünk.
Mert a zene harmóniája csak úgy tud a világ rendjével és lelkünk rezdüléseivel összhangba kerülni, ha mindezt áthatja a jó közösséghez való tartozás érzése is.
A szepsi Vox Columbellae kórus névválasztása nem volt véletlen. A galamb Szepsi címerére és a Szent Lélek tiszteletére emelt templomára is emlékeztet. A szülőföldhöz, a magyar nemzeti kultúrához és a keresztény értékekhez való ragaszkodás határozza meg a repertoárt is. Ám vannak népdalfeldolgozások és bordalok is a tarsolyban. A sok közös éneklés folyamán a két kórus összenőtt, közös repertoárt épít. A Galambocskák turbékolása összecseng a Csermely csobogásával. Magyar szív és magyar lélek élteti Isten dicsőségére.
Így aztán nem véletlen, hogy meghívást kaptak Egerbe a BOR-DALOK Gárdonyi Géza kórusfesztiválra, hiszen a Tokaji aszú elkészítésének receptúrája annak a Szepsi Laczkó Máténak köszönhető, aki a Biblia első teljes magyar fordításának második kiadásában is segédkezett barátjának, Szenczi Molnár Albertnek, és az aszúbort úrasztali borként mutatta be 1631-ben Lorántffy Zsuzsanna számára Sárospatakon.
Október 12-én nem csupán egy kórustalálkozó valósult meg, hanem egy éneklésekkel tarkított felvonulás is Eger központjában, s közben minden kórus más-más helyen adott koncertet. A szepsi és kassai közös kórus az érseki palota udvarán énekelt, a helynek megfelelően itt nem bordalokkal, hanem a Minden földek Istent dicsérjétek zsoltárszövegre írt kórusművel. Az érsek úr, bár nem tartózkodott Egerben, de egy szerény szeretetvendégséggel és jóféle borokkal tisztelte meg a kórusokat. A Végvári vitézek tere, a Gárdonyi Géza tér és a Dobó tér is megtelt kíváncsiskodó turistákkal és helybeliekkel a felhangzó dalok hallatán, amikor a felvonulás menete odaért.
Nagy megtiszteltetés volt az énekesek számára, hogy a koncertteremben nem más, mint Gárdonyi Géza dédunokája, Keller Péter köszöntötte az egybegyűlteket, aki elmondta, hogy milyen zenei felkészültségű volt az Egri csillagok írója, maga is zongorázott és hegedült, és többek között a Fel nagy örömre, ma született című karácsonyi ének szövegét és zenéjét is ő szerezte (eredetileg 5 versszakkal). Dankó Pista számára pedig több mint 50 dalszöveget írt. A bor és Eger kapcsolatáról dalban is bőven hallhatott az érdeklődő közönség. És immár a Felvidék felé is nyitottak, mint annak idején, amikor a török megszállás elől az egri püspökség is Jászóra, illetve Kassára költözött. Az akkori időkben Felvidék és Erdély támogatta és mentette a magyar kultúra fennmaradását, most az anyaország teszi ugyanezt.
Mihályi Molnár László/Felvidék.ma
