A fenti címmel szerveztek kiállítással egybekötött konferenciát november 12-én a balassagyarmati Magyar Nemzeti Múzeum –Palóc Múzeumban. A jubileumok jegyében megtartott eseményen a múzeumalapítóra, akadémikusra, a magyar genealógia kimagasló képviselőjére emlékeztek a szakemberek, sokrétű tevékenységét magyarországi és felvidéki előadók ecsetelték. A kétszáz évvel ezelőtt született Nagy Iván több szálon is kötődik a mai Felvidékhez.
Nagy Iván születése bicentenáriumának évében ezzel a rendezvénnyel tisztelgünk a múzeumalapító munkája előtt – mondta köszöntőjében Lengyel Ágnes, MNM –Palóc Múzeum igazgatója. Hozzátette:
„Nagy Iván tudományos és közéleti munkássága egyedülálló. Ténykedésével megalapozta a Nógrád vármegyei múzeum tevékenységét.”
Balassagyarmat közéletében igen jelentős helyet foglalt el. 1891-ben létrehozta a Nógrád Vármegyei Múzeumi Társulatot, melynek több ezer tételből álló magángyűjteményét is odaajándékozta.
Végrendeletében minden ingó és ingatlan vagyonát egy leendő múzeum megalapítására adományozta. Részben ennek köszönhetően is épült meg 1914-ben a múzeumpalota Balassagyarmat központjában. Azóta is ebben az épületben működik a Palóc Múzeum. Az intézményt alábbi cikkünkben mutattuk be részletesebben, valamint ITT is olvashatnak az intézményről.
Mint Lengyel Ágnes kifejtette, az idei esztendőben kettős jubileum jegyében zajlik, hiszen a múzeumalapító születésének kétszázadik évfordulója mellett a múzeum épülete átadásának 110. évfordulóját is ünnepeljük.
A bicentenárium alkalmával júniusban emléknapot tartottak Balassagyarmaton, halálának évfordulóján pedig Horpácson lévő nyughelyénél emlékeztek a sokoldalú tudósra.
A november 12-én tartott szakmai rendezvény a magyar tudomány napjához igazodott – szögezte le az intézményvezető.
Csach Gábor, Balassagyarmat polgármestere köszöntőjében kitért arra, hogy Nagy Iván életműve, közéleti tevékenysége igen nagy hatással volt az Ipoly menti városra. Munkássága remek forrás a helytörténészek számára is.
Nagy Iván örökségét véletlenül sem tévesztjük szem előtt, s megfelelő módon ápoljuk azt
– fogalmazta üzenetként a polgármester.
A bicentenáriumhoz kapcsolódóan egy nívós kiállítással tisztelegnek a múzeumalapító előtt. A múzeum alagsorában kiállított időszaki tárlatot szintúgy kedden nyitották meg a nagyközönség előtt.
Debreczeni-Droppán Béla, a Magyar Nemzeti Múzeum történész-levéltárosa a megnyitón kiemelte Nagy Iván grandiózus munkáját, az 1857 és 1868 között tizenhárom kötetben feldolgozott magyar nemesi famíliák családfáját. Kutatómunkájának köszönhetően egy teljes sorozat jelent meg. Alapos, tudatos és kitartó ember volt – húzta alá a történész-levéltáros.
A tárlatot Harth Tamás András, a MNM-Palóc Múzeum főmuzeológusa, történésze mutatta be. Az időszaki kiállítás Nagy Iván életét vázolja fel, négy jól elhatárolódó életszakasz mentén. A dokumentumok, fotók mellett számos relikvia látható. Az interaktív kiállítás része egy kis vetélkedő is. A grafomán Nagy Iván naplói is megjelennek. Az eredeti naplók mellett azok digitalizált változatába bárki belelapozhat. Hamarosan képriportban is bemutatjuk a kiállítást.
A megnyitót követte a Nagy Iván és kora című konferencia. Szabó János néptáncpedagógus Nagy Iván népdalgyűjtéséből adott elő egy csokrot. Sárközi János helytörténész Komáromszentpéter földesurainak életét vázolta fel a darufalvi Zichy család élettörténete által. Ehhez forrásként a Nagy Iván által összeállított munkák szolgáltak – hangzott el a konferencián.
Dr. Gréczi-Zsoldos Enikő Nagy Iván és Madách Imre levelezését vette górcső alá. Mint elmondta, 1861–64 között folytattak intenzív levelezést. Nagy Iván első körben Madách családjáról kért alapinformációkat készülő művéhez.
Későbbiekben már Az ember tragédiája kapcsán is leveleztek.
Nem Nógrád, a haza dísze vagy Te már – írta egyik Madáchhoz intézett levelében Nagy Iván a tragédia kéziratának elolvasása után.
Madách számos háttér-információt is megosztott levelezőpartnerével a tragédia kapcsán – mondta a Miskolci Akadémiai Bizottság alelnöke.
A szakmai napon előadást hallhattak továbbá Nagy Iván Nógrád vármegyei monográfiájának történetéről, Nagy Iván munkásságának sajtóbeli megjelentetéséről, archontológiai kutatásairól, a gazdálkodóról.
Ám betekinthetett a konferencia hallgatósága a Nagy család életformájába, etnográfiai tevékenységébe és Nagy Iván örökségére épülő múzeumpedagógiai gyakorlatokat is tartottak a Palóc Múzeum látványtárában megtartott konferencián.
Pásztor Péter/Felvidék.ma