November 20-án ünneplik a Lánchíd felavatásának 175. évfordulóját. A Duna felett átívelő ikonikus híd nem csupán Budapest egyik legismertebb szimbóluma, hanem a magyar történelem, a kultúra és a fejlődés egyik meghatározó jelképe is. A jubileum alkalmából színarany érmét is kibocsájtottak – hívja fel a figyelmet a Magyar Éremkibocsátó Kft.
„Ez a híd évszázadok óta összeköt, nemcsak két partot, hanem generációkat, történelmi korszakokat és embereket is. A jubileum alkalmából egy tömör színarany érmével tisztelgünk e jeles esemény előtt” – fogalmaznak.
Az érme előlapján többek között Budapest városának címere látható, míg hátlapját a Lánchíd lenyűgöző látképe díszíti, mely a legkiválóbb verdei minőségnek köszönhetően a legapróbb részletekig kirajzolódik a tükörfényes háttéren.
Az érme különlegességét tovább fokozza, hogy szigorúan limitált példányszámban került kibocsátásra, mindössze 1849 darab érme érhető el.
A Lánchíd gondolata gróf Széchenyi István fejében született meg 1820-ban, amikor egy tragikus esemény rádöbbentette arra, hogy milyen nagy szükség van egy állandó hídra a Duna felett. Egy áradás miatt Széchenyi nem tudott átkelni a folyón, és egy napot kellett várnia, hogy Pestről Budára jusson édesapja temetésére. Ez az élmény motiválta arra, hogy megteremtse a híd megépítésének feltételeit, ami összekapcsolja a két várost, és előmozdítja Magyarország gazdasági fejlődését.
A híd William Tierney Clark angol mérnök tervei alapján készült, és 1849. november 20-án nyílt meg hivatalosan. A Lánchíd nemcsak technológiai újítás volt, hanem a nemzeti összefogás jelképe is, hiszen az ország különböző pontjairól érkező támogatások tették lehetővé a megépítését.
A híd megépítése hatalmas változásokat hozott Budapest fejlődésében. Ez volt az első állandó összeköttetés Pest és Buda között, ami az 1873-as fővárosegyesítéshez vezetett. A Lánchíd nélkül Budapest létrejötte elképzelhetetlen lett volna. Továbbá a híd a kereskedelem, a közlekedés és a gazdasági fellendülés alapját képezte, szimbólumává vált a modernizációnak és a nemzeti összetartozásnak.
A Lánchíd története során számos kihívással nézett szembe. Többek között az 1848-49-es szabadságharc után és a második világháború során is károkat szenvedett. A német csapatok 1945 januárjában felrobbantották, de Budapest nem mondott le róla: 1949-re, száz évvel az eredeti átadás után újjáépítették. A híd azóta is rendszeres felújításokon esett át, hogy a modern kor követelményeinek megfeleljen.
A 175. évforduló nemcsak a múlt felidézése, hanem tisztelgés a Lánchíd jelenlegi és jövőbeni szerepe előtt.
Az évforduló lehetőséget ad arra, hogy elgondolkozzunk azon, milyen szerepet játszott a Lánchíd a város életében, és hogyan marad továbbra is Budapest szíve, egy olyan szimbólum, amely összeköt és erősít.
Ahogy Széchenyi István megálmodta, a Lánchíd nemcsak egy építmény, hanem a fejlődés, az összetartozás és a nemzeti egység jelképe.
Ahogyan átsétálunk rajta, emlékeztet minket arra, hogy bár a múlt formálta, a jövőért épült és 175 év után is stabilan áll, mint Budapest egyik legszebb ékszere.
eremkibicsato.hu/Felvidék.ma
