A Korponai járásban található Teszér település határában hulladékégető építését tervezik. Azonban az önkormányzat és a környező falvak is ellenzik az évi 130 ezer tonna kapacitású hulladék elégetésére tervezett beruházást. A leendő létesítmény alig pár kilométerre lenne a gyűgyi gyógyszállóktól s félő, hogy a gyógyvízforrásra is hatással lenne az égető. A környező önkormányzatok mellett a turizmusban ténykedő szervezet, vállalkozók, civilek is ellenzik a tervek megvalósítását.
A tervek szerint a kassai Granya vállalat valósítaná meg az Energetikai ReUse Központ projektjét. A hulladékégető háztartási és ipari hulladék újrahasznosítása mellett a nem hasznosítható szemét elégetésére fókuszálna. A beruházást több tucatnyi munkahelyet jelentene a járásban.
A nagy kapacitású égető éves szinten akár 130 ezer tonna hulladék megsemmisítésére is képes lenne. A magánterületen épülő hulladékégető összértéke eléri a 120 millió eurót.
A beruházásnak több ellenzője is van. Korábban már online petíciót is indítottak a beruházással szemben. A civilek kezdeményezéséről ITT írtunk.
Most újra szerveződnek. Mint a gyűgyi Csillag Hotel közösségi oldalán olvasható: nem engedhetjük, hogy ilyen beruházás megvalósuljon Gyűgytől öt kilométerre. Hozzátették, a február elejei teszéri lakossági fórumon is felszólaltak, kifejezve nemtetszésüket. Mivel Teszér a Korponai járás szélén található, így a fórumon az említett járás falvai mellett a Lévai járás egyes településeinek vezetői is részt vettek. A lévai járásbeli falvak is a nemtetszésüket fejezték ki – számol be a mylevice.sme.sk helyi hírportál.
Az említett fórumon kifejtették, hogy az építkezés a besztercebányai területrendezési tervvel sincs összhangban.
Jelentős szőlészettel rendelkező mezőgazdasági területen jönne létre az égető. Mindamellett a terület a gyűgyi gyógyvízforrás védett területe is
– olvasható a bejegyezésben.
A környezetre gyakorolt negatív hatás mellett a megnövekedett teherforgalomra is felhívták a figyelmet. Az alig nyolcszáz lelkes község nemzetközi, Budapestet Zólyom és Besztercebánya érintésével Krakkóval összekötő főút mentén található. A forgalom eleve jelentős, az égető meglétével ez fokozódna.
Kifogásolják továbbá, hogy a befektetőnek ez lenne az első ilyen jellegű beruházása. Nincs tapasztalata, ugyanakkor nem hallgatják meg a helyi és a környékbeli települések képviselőit – fogalmaz a közlemény. Emellett úgy vélik, nem voltak körültekintőek a terepkutatásnál, előzetes vizsgálatoknál.
A befektető egyik legnagyobb hibája, hogy nem kérte ki a Gyógyvizek és Ásványvízforrások Felügyeletének véleményét – szögezi le a közlemény.
A civilek összefogása ezért arra kéri a Granya vállalatot, hogy gondolja át a projekt kivitelezését és egy kedvezőbb helyre telepítse át, ahol hatékonyabban tudja majd működtetni a létesítményt.
A teszéri önkormányzat is bírálja a projektet, s a környezetvédelmi minisztériumhoz fordult panaszával. Február 21-ig a nyilvánosság elküldheti írásos véleményét a minisztérium környezeti vizsgálati és engedélyeztetési részlegének környezeti hatásvizsgálati osztályára.
A civilek és az önkormányzatok féltik a gyönyörű környezetüket, a borvidéket.
S nem utolsósorban védik a gyógyforrást, a nemzetközileg ismert gyógyfürdőt, mely a szélesebb környék számára biztosít megélhetést.
Mindazonáltal Teszér határában csodás természeti kincsekre bukkanhatunk. Többek között megtekinthetjük a Teszér-szorost, amely védett természeti területnek számít. Ezen turistalátványosságokat is negatívan érintené az égető megépülése.
Pásztor Péter/Felvidék.ma
