A politikában a legtöbbször csupa rossz opció közül kell választani. A demográfiai változások több évtizedes folyamatok, miközben az egyes országok a gazdaságuk megerősödését, a stabilitásukat szeretnék biztosítani és csökkenteni a függőségüket. A nagyhatalmak: Amerika, Oroszország és Kína pedig szuperhatalmakká akarnak válni.
Minderről Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő szólt a gömöri közönségének az MCC által szervezett találkozón, amelyen több közösségi hálóbeli követője is megjelent.
Nagyváradi előadása után érkezett Rimaszombatba, ezt megelőzően járt Kassán, Királyhelmecen, majd tartott előadást Dunaszerdahelyen is, így utazott vissza Izraelbe, ahol 40 éve él. Aradon született, 1987-ben, 17 éves korában vándorolt ki családjával.
Rimaszombatban, a Csillagházban március 27-én telt ház előtt Pomichal Krisztián, az MCC felvidéki igazgatója egyórás kötetlen beszélgetés keretében kérdezte Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértőt, majd a végén a nézők is teret kaptak, hogy feltegyék kérdéseiket.
Végigtekintették a világok harcait, többek közt az Izrael és a Hamász közti háborút, Donald Trump első néhány hónapját, Grönland bekebelezését, az orosz-ukrán háború, az atomháború veszélyét, Kína megkerülhetetlenségét, Törökország bonyolult egyensúlyozását.
-
- Fotó: HE/Felvidék.ma
-
- Fotó: HE/Felvidék.ma
-
- Fotó: HE/Felvidék.ma
-
- Fotó: HE/Felvidék.ma
Háború Izrael és a Hamász között
A gázai övezet egy kis, de stratégiailag fontos terület a Közel-Keleten, amely hosszú ideje konfliktusok középpontjában áll. Az intenzív háború Izrael és a Hamász között 2023. október 7-én kezdődött.
Gáza egyik legkritikusabb konfliktuszónája a Közel-Keletnek, ahol az izraeli-palesztin feszültségek, geopolitikai érdekek és humanitárius válságok egyesülnek. A jelenlegi háború drámai következményekkel járhat mindkét fél számára, és a nemzetközi közösség figyelmét is folyamatosan magára vonja.
Castel szerint a Hamasz, mint katonai erő már nem jelent fenyegetést. Az Aszad-rezsim megbukott, Izrael felszámolta Irán modern légvédelmi rendszerét. Izrael 1,5 év alatt katonailag megerősödött. A háború első napjaiban mindenki egyenruhában járt, még az óvónéni is. Izrael besorozott 48 óra alatt majdnem 400 ezer embert. Mára kezd visszatérni az ország a normalitáshoz, viszont a trauma, ami itt keletkezett hosszú évekig elkíséri még az országot.
„És itt a tanulság. Ha valaki azt hiszi, hogy Szlovákiában ez nem történhet meg Ukrajna irányából, akkor nem ugyanabban a világban élünk” – mondta.
Izraelt gázai csőcselék támadta meg. A határ mellett két terepjárónyi terrorista megölt 80-90 embert. Iránnak legalább két Trianonjuk van már Oroszországgal, ebből kifolyólag mélységes köztük a bizalmatlanság.
Fotó: Gecse Attila/Felvidék.ma
Donald Trump első néhány hónapjának az értékelése
Castel kifejtette, hogy az emberek sokszor követik el azt a hibát, hogy valamilyen elképzelt ideális helyzethez hasonlítják a rendelkezésre álló lehetőségeket.
„Az alternatívak közül mindig a legkevésbé rosszat kell választani” – szögezte.
Trumpot azok választották meg, akik nem akarják, hogy az USA-ban is elterjedjen a progresszív ideológia. Január 6-án iktatták be, s elmondható, hogy fergeteges siker volt. Eltűnt a káosz. Fegyelmezett, céljaira összpontosító politikát folytat. Kész programmal, személyzeti listával jött. Szakembereit a szenátus nagyon gyorsan jóváhagyta. Hatalompolitikai nyomásgyakorlása felsőfokú.
Castel szerint ezt bizonyítja és üzeni a legfrissebb Signál-botrány is, mi szerint „véletlenül” az amerikai szélsőbal szócsövének számító Atlantic magazin főszerkesztőjét bevették a haditervet koordináló chat-csoportba, amely betekintést ad a Trump-adminisztráció kül- és biztonságpolitikai gondolkodásába.
„Van egy alapvető ellentmondás a Trump-féle külpolitikában. Az erő pozíciójából akar tárgyalni, s nem akar viselni háborúkat. Ugyanakkor látjuk, hogy nem riad vissza a katonai erő alkalamzásától. A konkrét üzleti érdekei mindennél fontosabbak” – világított rá Castel.
Fotó: HE/Felvidék.ma
Grönland bekebelezése napirenden van
Castel elmondta, tanulmányozni kell az amerikai történelmet és a stratégiákat, s kiderül: Grönland bekebelezése nem újkeletű.
Az USA többször is próbálta megszerezni Grönlandot, de Dánia mindig visszautasította. Bár az amerikai katonai jelenlét erős a szigeten, Grönland hivatalosan továbbra is Dánia része, autonóm területként. Az USA jelenleg diplomáciai és gazdasági eszközökkel próbálja növelni befolyását a régióban, hiszen Kína és Oroszország is egyre nagyobb érdeklődést mutat a térség iránt.
Grönland stratégiai elhelyezkedése és nyersanyagai (főként ritkaföldfémek) miatt fontos a nagyhatalmak számára.
Fotó: HE/Felvidék.ma
Orosz-ukrán háború
Castel úgy véli, a kontinens földrajzában van, ami az ellentétet fenntartja. Most azt látjuk, hogy Oroszország szépen, lassan leszeleteli Ukrajnát, s ha még kötnek is egy tűzszünetet, idő kérdése, mikor kezdik újra. Az ukrán területeken keresztül próbálja fenntartani a befolyását és megakadályozni Ukrajna nyugati orientációját (pl. EU, NATO tagság).
Oroszország demográfiai helyzete az egyik legsúlyosabb problémája az ország hosszú távú fejlődésének. A népesség csökken, az elöregedés gyorsul, és a munkaerőhiány egyre súlyosabbá válik. Oroszország próbálja kitolni a határait. Ez az ösztönük.
„Szándékai elnyúlhatnak akár Párizsig, a képességei azonban kisebbek” – szögezte le Castel.
Castel szerint két hibát követhetünk el Trumppal kapcsolatban: hogy szó szerint vesszük, amit mond, vagy nem vesszük komolyan. „Ez egy érdekes paradoxon, ép eszű ember nem is gondolta, hogy egy háborút 24 óra alatt le lehet zárni. Ez egy választási szlogen volt, amivel egy szándékot deklarált” – mondta.
El is indultak a béketárgyalások. Bár a közelmúltbeli diplomáciai kezdeményezések reménykeltőek, a béketárgyalások esélyei továbbra is bizonytalanok. A konfliktus komplexitása és a felek közötti mély ellentétek miatt a tartós béke elérése jelentős erőfeszítéseket és kompromisszumokat igényel mindkét oldaltól.
Fotó: HE/Felvidék.ma
Az atomháború árnyékában élünk
Castel szerint az orosz-ukrán konfliktus megnövelte az atomháború veszélyét.
Amerika is elveszítette a biztonságérzetét.
„Trump jól látja a veszélyt, s egy rossz forgatókönyv esetén a harmadik világháborúba sodródhat” – szögezte le.
Amerikának most nincs ideológiai vitája Oroszországgal, s az az érdeke, hogy ezt a háborút lezárja, s esetlegesen leválassza Oroszországot Kínáról. Az lesz a kérdés, hogy a három hatalom közül, ki az a kettő, aki szövetségre lép, s ki lesz az, aki kimarad.
„Azt gondolom, hogy az Egyesült Államoknak már az is jó, ha sikerül valamilyen szinten Oroszországot Kínától eltávolítania. Trump nagy sikere lenne, ha éket tudna verni a két hatalom közé. A geopolitikai folyamatokról nem gondolkodhatunk fekete-fehéren” – véli Castel.
Castel szerint a Tettrekészek Koalíciója egy átlátszó kísérlet a Trump-féle tűzszüneti folyamat meghiúsítására. Az európai politika válságban van, s ezt állandóan fenn kell tartani. S mindenre az a válasz, hogy még nagyobb európai integráció kell, akár erőszakkal is.
„Amíg Európában nem alakul át a gondolkodás az ideológiai dzsihadról, addig ez a háború folytatódni fog” – véli a szakember.
Hozzátette: „a nyugati politikusoknak állandó válsághangulatra van szükségük, állandó feszültségre, mert e nélkül az emberek elkezdenének az igazi problémákról beszélni. Véget ért a Covid, gyorsan ki kellett valami mást találni. Most valószínűleg már tartanak tőle, hogy a háború véget ér, így most azt találták ki, hogy már nincs NATO, s akkor mi erre a válasz: nagyobb európai integráció. ”
Fotó: HE/Felvidék.ma
Bármerre indulunk el, Kínánál kötünk ki
Nyilván minden bonyolultabb, de a dolgok lényege, hogy a legtöbb ügyben Kínáról van szó. Ott már nem is kommunizmus van, hanem szélsőséges nacionalizmus, presztizs kérdés a teljes foglalkoztatottság, mégha nem is hoz komoly hasznot. Castel szerint Kína gazdasági stagnációban van, és a demográfiájuk is bedől.
Kína óvatos egyensúlyozást folytat Oroszország és a Nyugat között, saját érdekeit szem előtt tartva.
A nyugati szankciók miatt Oroszország egyre inkább Kínára támaszkodik, főként az energiaexportban. Bár Kína hivatalosan nem szállít fegyvereket Oroszországnak, nyugati jelentések szerint egyes kínai cégek katonai célokra is felhasználható technológiát (drónokat, elektronikai alkatrészeket) exportálnak Moszkvának.
„Az első, a második és a korábbi háborúk is arról szóltak, hogy van egy kikerülhetetlen geopolitikai csapda. Ugyanakkor nem hiszek Kína szuperhatalom gondolatában, ez nem jelenti azt, hogy nem fogják megpróbálni” – szögezte le Castel.
A jövőben meghatározó szerepet játszhat a tengeri erőviszonyok átalakulása.
Castel úgy véli, Kína nem globális hatalom, kevesebb a tengeren túli befolyása, hiába a legnagyobb hajóépítők. A tengereken a szabad hajózást az amerikai flotta biztosítja.
Gazdasága a tengeren történő exporton alapul. Nem önellátó ugyanakkor az energia és az élelmiszer szempontjából.
„Ha levágnánk őket, akkor megfagynának és éhen halnának”.
Kína benzinkútja a Perzsa-öbölben van, de ott van India, a konkurens szuperhatalom. S nem utolsósorban negyed annyi atomtöltete van, mint az USA-nak.
Fotó: HE/Felvidék.ma
Törökország az egyik legfontosabb NATO-tag
„Törökország legnagyobb problémája, hogy már egy jó ideje nem tudják megválaszolni, hogy egy nyugat-európai állam-e, aminek a helye az EU-ban van, vagy a keleti türk-világnak a vezetője, vagy a déli szúni iszlámnak a vezetője. Erdogan elnök mind a három irányba fordult egyszerre, így nem fordult semerre, összeveszett mindenkivel” – világított rá Castel.
Törökország bonyolult egyensúlyozást végez az orosz-ukrán válság közepette, mivel egyszerre próbálja fenntartani a kapcsolatokat Oroszországgal és Ukrajnával, miközben saját geopolitikai és gazdasági érdekeit is szem előtt tartja. Diplomáciai közvetítőként próbálja megoldani a konfliktust, de ugyanakkor katonai és gazdasági eszközöket is alkalmaz a saját érdekei védelmében.
Castel úgy véli, a jelenlegi európai vezetés nem tudja háború esetén megvédeni Közép-Európát.
Minél szorosabb kapcsolatot kell Közép-Európának kialakítani Donald Trumppal, s azt remélni, hogy a következő ciklusban is republikánus kormány lesz Amerikában.
„A kisállamok biztonságát az USA-val kötött bilaterális szerződés tudja garántálni. A NATO-ban nem bíznék. Annyit nem ér, mint a papír, amire rá van írva”– szögezte le.
Az MCC következő rimaszombati találkozójára 2025. május 20-án kerül sor, a vendég Michalec Gábor párterapeuta lesz.
Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
