A négy legnagyobb bazilikát is érintő Hét templom-zarándoklaton járták be Róma legjelentősebb keresztény helyszíneit az olasz fővárosban szolgáló magyar papok, akik 25 kilométeres utat gyalogoltak végig a nagyböjti időszak negyedik vasárnapja alkalmából. A zarándoklat első állomása a Szent Péter-bazilika előtti tér volt.
Törő András, a Pápai Magyar Intézet (PMI) rektora vezetésével a Rómában tanuló és szolgáló magyar papok, más magyar egyházi intézmények dolgozói, az olasz fővárosban és környékén élő magyarok, valamint a húsvét előtt Rómában tartózkodó magyar turisták vettek részt az olasz főváros négy pápai bazilikáját és további három templomát érintő zarándoklaton.
A nagyböjtre kijelölt útvonalat Néri Szent Fülöp határozta meg a 16. század közepén: a hét templom között szerepel a Szent Péter-, a városfalakon kívüli Szent Pál-, a lateráni Szent János- és a Santa Maria Maggiore-bazilika, valamint a jézusi kereszt egyik darabját őrző Szent Kereszt-bazilika, a Szent Lőrincről elnevezett bazilika és a Szent Sebestyén-bazilika.
A magyar csapat ráadásként érintette a zarándoklat útvonalán található Domine Quo Vadis nevű templomot is, ahol a keresztény hagyomány szerint a Rómából menekülő Péter apostol találkozott a helyette a városba tartó Jézussal, akitől megkérdezte, merre megy.
„Olyan helyszíneket járunk végig, ahol szentek, vértanúk, példamutató emberek hagyták lábnyomukat” – hangoztatta az induláskor Törő András. Hozzátette, hogy a zarándoklat nem teljesítménytúra, és a kilométereknél fontosabb, „ha szívünkkel is útra kelünk”.
A magyar csapat a jubileumi szentévben húsvét előtt Rómát elözönlő hívők és turisták tömegében gyalogolta végig a huszonöt kilométeres utat.
Az egyik résztvevő, az egri egyházmegye papja, Péter Vilmos, aki kevesebb mint egy éve a római Pápai Gergely Egyetemen végzi tanulmányait, az MTI-nek elmondta: „életünk úton levést jelent, és a zarándoklat éppen ezen üzenet megértésében segít”
A zarándoklat a Santa Maria Maggiore-bazilikában ért véget a Cesi-kápolnában bemutatott magyar nyelvű misével. A Pápai Magyar Intézet rektora beszédében hangoztatta, hogy a keresztút a valós élet egyik állomásának számít, és a húsvéti tapasztalat részét képzi.
MTI/Felvidék.ma
