Az isaszegi csata megmutatta, hogy a nemzeti sereg a birodalmi túlerővel szemben is képes győztes csatát vívni – mondta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár az ütközet 176. évfordulója alkalmából rendezett vasárnapi ünnepségen a Pest vármegyei település legmagasabb pontján, a Szoborhegyen.
Nacsa Lőrinc úgy fogalmazott, Isaszegen Damjanich János, Aulich Lajos, Klapka György és Gáspár András négyesében
„a szabadságharc legjobban működő hadseregvezetését ismerhetjük meg”.
Görgei Artúr fővezérsége döntő volt a csata kimenetelére, emlékiratai szerint ő győzi meg arról Klapkát, hogy fejezze be a visszavonulást – tette hozzá.
Az államtitkár rámutatott, a magyar honvédek szabad országot akartak, „ki akarták űzni a birodalmi seregeket és velük együtt a birodalom talpnyalóit, a hazaárulókat is”. Elegük volt abból, hogy a magyarok szabadságát idegen érdekek kiszolgálása veszélyeztesse, és abból is, hogy a birodalmi érdek előnyt élvez a magyar nép akaratával és szabadságával szemben – hangoztatta.
A magyarok szabadságát soha nem tehetik kockára azok, akik a haza, a család és a nemzet elárulásából nyerészkednek – fogalmazott.
„Üzenjük a mai birodalmi erőknek: 176 évvel az isaszegi csata után sem engedünk a ’48-ból, nem engedünk a haza és a nemzet szuverenitásából”
– mondta Nacsa Lőrinc.
Az államtitkár szólt arról, hogy az isaszegi csata napja nagypéntekre esett, arra a napra, amelyen a keresztény világ Jézus Krisztus keresztáldozatára emlékszik. Azon a napon a katonák úgy készültek áldozatot hozni a szabadságért, hogy közben „a legnagyobb áldozat lebeghetett lelki szemeik előtt” – jegyezte meg.
„A népek tavasza 1848-ban ebből a szabadságból merítve felrázta Európát. A népek tavaszának lángját 1849-re már csak mi, magyarok őriztük, együtt harcolva azokkal a nemzetekkel – köztük szlovákokkal és lengyelekkel –, akik csatlakoztak a magyar szabadságharchoz”
– fűzte hozzá.
Mint mondta, Damjanich János, Aulich Lajos, Klapka György és Gáspár András négyese is német, szerb, morva és magyar származású hadvezérekből állt. Azért lehetett ilyen széles körű összefogás a szabadságharcban, mert a magyarok akkor is olyan szabadságért harcoltak, „amellyel minden nemzet csakis gazdagodhatott” – mutatott rá.
Az államtitkár hangsúlyozta, így van ez ma is, hiszen az a szabadság, amelyért a „magyarok és Magyarország kormánya ma felemeli a szavát, minden nemzetnek a javára válik”. Ezzel szemben „a birodalmi érdek kiszolgálása eddig is gazdasági leépülést, politikai kényszerítést és halált hozott Európának” – mondta.
Nacsa Lőrinc leszögezte, ennek véget kell vetni, „mert ennél kevesebbel nem adózhatunk szabadságharcosaink emlékének”. Hangsúlyozta, „győznünk kell saját jövőnk, szabadságunk és családjaink békéje érdekében”.
MTI/Felvidék.ma
