Az Európai Bizottság javaslata szerint a tízévesnél öregebb gépjárművek tulajdonosainak a jelenleginél gyakrabban kellene műszaki alkalmassági vizsgára vinniük járműveiket. Az indoklás szerint ezzel javítanák a levegő minőségét az Európai Unióban, viszont mindez a szerényebb jövedelmű lakosságra újabb anyagi és bürokratikus terheket róna, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy új autót vásároljanak, s így gyakrabban kéne állniuk a műszaki vizsga növekvő költségeit.
Szlovákiában jelenleg az első műszaki és emissziós vizsgára az új gépkocsikat négy év eltelte után, majd kétévente kell vinni, s ez így van például a szomszédos Csehországban is.
Az ACEA európai szövetség elemzése szerint 2022-ben a szlovákiai gépkocsik átlagos kora 14,7 év volt, szemben a 12 éves európai uniós átlaggal.
Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy Szlovákia lakossága lényegesen régebbi autókon közlekedik, mint a többi tagország autótulajdonosai.
A konkrét számokat tekintve, három évvel ezelőtt 2,5 millió gépkocsi közlekedett közútjainkon, melyek közel fele tízévesnél idősebb volt, ami azt jelenti, hogy már 2022-ben több mint 1,2 millió autóra vonatkozott volna az új uniós szabályozás. Említésre érdemes, hogy már három évvel ezelőtt több mint 650 ezer húszévesnél régebbi autót tartottak nyilván, azóta pedig a számuk tovább nőtt.
Tekintettel arra a tényre, hogy a műszaki vizsga átlagára 85 euró körül mozog, ez a gépjármű-tulajdonosok jelentős része számára további anyagi terhet jelentene. Az árak az ellenőrzött gépjármű kategóriája alapján változnak.
Az Európai Bizottság által javasolt módosítás a tagországok többségében már érvényben van. A 27 tagállam közül 16 tagországban már jelenleg is évente kell műszaki vizsgára vinni a 10 évesnél régebbi autókat. Szlovákiában az SNS párt néhány hónapja ezzel szemben azzal a javaslattal állt elő, hogy a jelenleginél hosszabb idő eltelte után kelljen műszaki vizsgára vinni a gépjárműveket, tehát azok ne kétévente, hanem háromévente váljanak esedékessé és az egyes vizsgálati módok is változzanak.
A párt azzal érvelt, hogy a szlovák polgárok nem tartoznak azok közé, akiknek módjukban áll rendszeren új autót vásárolni. A gépjárművezetők életét megkönnyítő javaslatot azonban nem sikerült átültetni a gyakorlatba.
Ennek több oka is volt. Részben az , hogy a parlament ugyan elfogadhat bármit, viszont mivel uniós tagország vagyunk, s a mi műszaki és emissziós vizsgáinkat elismerik külföldön is, ezért igazodnunk kell az uniós előírásokhoz a vizsgák minőségét és gyakoriságát tekintve. A jelenlegi uniós előírások értelmében az autó nyilvántartásba vételét követő legkésőbb négy éven belül műszaki vizsgára kell vinni a kocsit, majd az követően kétévenként. Szlovákia tehát a felső határhoz igazodik, az EU pedig inkább a határidők rövidítésének útját követi. S ha az Európai Bizottság a jelenlegi előírások szigorítása mellett dönt, ahhoz nekünk is igazodnunk kell.
Az Európai Bizottság csütörtökön terjesztette be a javaslatát, Szlovákia pedig elemezni fogja és megvitatja azt a tagállamokkal. A törvényalkotási folyamat kezdeténél tartunk tehát, s nehéz lenne előre megmondani, milyen formában hagyja azt jóvá az Európai Parlament és a Tanács.
A szigorítás a műszaki ellenőröknek több munkát, a gépjármű-tulajdonoknak, akiknek nincs lehetőségük új autó vásárlására, pedig több kiadást jelentene, ha évente kellene műszaki vizsgára járniuk. A jelenleg 210 műszaki állomás 38 százalékban kimerített kapacitásához képest ez lényegesen nagyobb igénybevételt jelentene.
Az Európai Bizottság a szigorúbb szabályozástól a levegő minőségének és a közutak biztonságának javulását várja. Ugyancsak javasolják a gépjárművek nyilvántartásáról szóló digitális igazolás bevezetését, a határokon átnyúló adatcsere egyszerűsítését, valamint az egyre népszerűbb elektromos autók rendszeres műszaki ellenőrzését.
„Az EU 2030-ra 50 százalékkal csökkenteni kívánja a halálos kimenetelű és súlyos sérülésekkel járó közúti balesetek számát, biztonságosabbá kívánja tenni a közlekedést, kiszűrni a balesetveszélyes, nem megfelelő műszaki állapotban lévő járműveket és csökkenteni a légszennyezést.
A gépjármű-tulajdonosok egyes érdekvédelmi szövetségei azonban a járműtulajdonosok életének minden alapot nélkülöző megnehezítéséről beszélnek, arra hivatkozva, hogy a régebbi autók nem jelentenek nagyobb kockázatot a közúti közlekedés biztonságossága szempontjából, s bár általánosságban elmondható, hogy a gépkocsik átlagéletkora az utóbbi időben növekvő tendenciát mutat, a műszaki hibák okozta közúti balesetek száma azonban tartósan alacsony, ezért nincs ok az ilyen lépés megtételére.
Végezetül mindenképp idekívánkozik egy megjegyzés: míg Brüsszel annyira védené a környezetet, a levegő tisztaságát, hogy újabb szigorítással akarja megkeseríteni a szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező gépjármű-tulajdonosok életét, addig háborús hevületében, fegyverkezési lázában valahogy megfeledkezik arról, hogy a hadiipar, nem is szólva a háborúról, mekkora környezeti károkat okoz.
Egy 2022-es tanulmány szerint a globális szén-dioxid-kibocsátás nagyjából 5,5 százalékáért felelősek a hadseregek. Viszont a hadseregek által okozott károsanyag-kibocsátással az egyes országoknak nem kell elszámolniuk, így a fenti adat is csak közelítő értékű. Ugyanakkor a nemzetközi klímaegyezmények karbonlábnyom-csökkentésre irányuló törekvéseibe sem építik be a hadviselés okozta kibocsátások mérséklését, így a hadseregek viszonylag szabadon szennyezhetik a környezetet a tevékenységükkel.
Ami pedig közvetlenül a háborúkat illeti, a Klímapolitikai Intézet elemzése szerint az orosz–ukrán háború nemcsak emberi szenvedést, halált, pusztítást és gazdasági károkat okoz, hanem súlyos környezeti következményekkel is jár. A háború három éve alatt körülbelül 230 millió tonna szén-dioxid-egyenértékű (CO₂eq) üvegházhatású gáz került a légkörbe. Ez a mennyiség Spanyolország vagy Thaiföld éves szén-dioxid-kibocsátásának felel meg, és nagyjából 15–20 nagy szénerőmű hároméves kibocsátásával ér fel.
S ez csak a jéghegy csúcsa, a brüsszeli zöldek mégis a tízévesnél öregebb autók légszennyezésén aggódnak, miközben lázasan fegyverkeznek és küldik a fegyvereket és az arra szánt pénzt számolatlanul Ukrajnába, nem véve tudomást a békekezdeményezésekről és feleslegesen elnyújtva ezzel a konfliktust. Ja kérem, a fegyvergyártás hatalmas üzlet, ahogy az autógyárak által tömegével ontott új autókat is el kellene adni valakinek…
NZS/Felvidék ma/Pravda.sk
