Trianonban bár Magyarországot felosztották, magyar és magyar közé mesterséges határokat ékeltek, de a közösségek közötti köteléket nem tudták felszámolni, a nemzetet nem tudták szétszakítani – jelentette ki a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára szerdán Sátoraljaújhelyen.
Panyi Miklós a Magyar Kálvárián a nemzeti összetartozás napja alkalmából mondott beszédében úgy fogalmazott, ezen a napon ezt az egységet, a magyar–magyar közötti megbonthatatlan köteléket, a haza iránti szeretetet ünnepeljük.
Közölte, ünnepeljük a Kárpát-medencei múltunk, jelenünk és közös jövőnk összekapcsolását, 15 millió magyar összetartozását. Közös sikereink és kudarcaink a megmaradás, újrakezdés és felemelkedés sorsközösségét, újrajárva a magyar keresztutat – tette hozzá.
(Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Az államtitkár kijelentette,
„korszakok, izmusok, uralkodók jöttek-mentek, hódító birodalmak felemelkedtek és lehanyatlottak”, mi viszont ma is, ahogyan ezer éve itt vagyunk, kitartunk, újra és újra felállunk, ha kell újra- és újrakezdjük. Hozzátette, hiába próbálják, nem verik ki a kezünkből a zászlót, mert van, aki azt újra és újra magasra emelje.
Panyi Miklós a jelenlévő kárpátaljai diákoktól kitartást kért a három és fél éve tartó háború kapcsán. Azt mondta, tudják, hogy a hétköznapok viszontagságai, a családok szétszakítottsága, a veszteségtől való félelem egyre nehezebbé teszi a maradást.
Közölte, a nemzet ott áll mögöttük és azt kérte, merítsenek erőt a legnagyobb nemzeti hőseink, Hunyadi, Rákóczi, Zrínyi Ilona, a 48-as, 56-os forradalmárokból vagy a Gulágot megjártakból. Hozzátette, azon dolgoznak, hogy a béke mielőbb elérkezzen, és elkezdődhessen az újrakezdés és az országépítés időszaka.
Az államtitkár aláhúzta, a sátoraljaújhelyi Magyar Kálvárián különös jelentősége van minden kimondott szónak és minden közösen átélt pillanatnak.
„Nem véletlen, hogy éppen ezen a helyen gyűltünk össze, hiszen ez a föld, ez a város és ez a hegy évszázadok óta a magyar szabadság, a nemzeti öntudat és az összetartozás szimbóluma.”
Úgy fogalmazott, ezen a vidéken a Zemplén lankái között, a Bodrog és a Tisza találkozásánál mindig is elevenen élt a szabadságvágy, a bátorság, a kitartás és az összetartozás szellemisége.
(Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Jelezte, A Magyar Kálvária nem csupán egy emlékhely, hanem a magyar lélek keresztútja is, ahol minden lépés, minden kő, minden kereszt egy-egy darabja annak a közös sorsnak, amely összeköt bennünket, magyarokat, éljünk bárhol is a világban.
Panyi Miklós beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarságnak számos megpróbáltatással kellett megküzdenie a Német-Római Birodalom hadjárataitól kezdve a tatárjáráson és a török hódoltságon át folyamatosan visszatérő szabadságmozgalmakig.
Úgy fogalmazott, az ezeréves szenvedések, háborúk és áldozatok szervesen összekapcsolódnak, és mind egy irányba mutatnak.
Az emléknap kapcsán az államtitkár kijelentette, nehéz 105 év van mögöttünk és a 20. század megrázta és próbára tette a magyarságot.
„Azt is látni kell, hogy a magyar történelem viszontagságokkal és áldozatokkal teli időszakok láncolatából tevődik össze.”
Ezer év alatt a 20. századihoz hasonló vagy még nagyobb sorscsapásokat is el kellett viselnie a magyarságnak, de azokból újra talpra álltunk, megráztuk magunkat, és ismét megnyitottuk az országépítések újabb és újabb korszakait. A magyaroknak ezeréves magasságban van a történetük – fogalmazott.
(Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A megemlékezésen ezer Kárpát-medencei diák közösen szavalta el a Himnuszt Szarvas József Kossuth-díjas színész vezetésével, majd a résztvevők élőláncot alkotva egy nemzeti színű szalagot vittek végig mintegy két kilométeren át, ezzel kötve össze a Magyar Kálváriát a Rákóczi Táborral a Nemzeti összetartozás hídján.
MTI/Felvidék.ma
