A 105 évvel ezelőtti trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóján, a nemzeti összetartozás napján közösen emlékezett Tata Város Önkormányzata az elszakított országrészekből érkező testvértelepülések delegációival, akik a felvidéki Szőgyénből, az erdélyi Szovátáról és a délvidéki Magyarkanizsáról jöttek a közös testvérvárosba.
Tata Város Önkormányzata 2012 óta emlékezik meg teljes Kárpát-medencei testvérvárosi körben a nemzeti összetartozás napjáról. Az emlékezés a Polgármesteri Hivatal dísztermében vette kezdetét, ahol összeillesztették azt a nemzet összetartozását jelképező alkotást, mely 2013. június 4-én került bemutatásra, és ami Tata, Szőgyén, Szováta és Magyarkanizsa összetartozását jelképezi.

A testvértelepülések képviselői a nemzeti összetartozást jelképező emlékművel (Fotó: Berényi Kornélia)
Egy Babits Mihály-idézet, a „Nem holt rög, hanem élő lélek” felirat került a műre, melyet Smídt Róbert, Tata díszpolgára, szőgyéni fafaragó készített. Az alkotás öt részből áll. A művész szándékai szerint a középső elem jelképezi az anyaországot, azaz csonka Magyarországot.
Az ezt körülölelő másik négy elem pedig Felvidék, Erdély, Délvidék és Kárpátalja jelképe.
A nemzeti összetartozás napjának rendezvényein Tatán a szőgyéni, a szovátai és a magyarkanizsai delegációk évről évre hazavisznek egy-egy elemet az alkotásból, majd a következő év június 4-én az összetartozás jelképének felvidéki, erdélyi és délvidéki darabjait visszahozzák – hazahozzák Tatára – hogy ha egy kis időre is, de ismét összeállhasson jelképként Smídt Róbert alkotása, amelyet Tata polgármestere minden alkalommal összeköt egy nemzeti színű szalaggal, ezzel is jelképezve a nemzet egységét.
Így történt ez az idei emlékezésen is. A delegációk vezetői: Méri Szabolcs, Szőgyén polgármestere, Szász Mózes tűzoltóparancsnok Szovátáról, Bicskei Ibolya községi tanácstag Magyarkanizsáról és Michl József, Tata polgármestere helyezte össze a jelkép elemeit.
Ezt követően a Kossuth téren, az Országzászlónál folytatódott az emlékezés, ahol Gútay Jánosné, a Tatai Versbarátok Körének vezetője tolmácsolta Juhász Gyula Trianon című versét, majd Bicskei Ibolya, a Magyarkanizsai Községi Tanács tagja osztotta meg ünnepi gondolatait a nemzeti összetartozás napja kapcsán.
Az ünnepélyes zászlófelvonásnál közreműködtek az Általér Református Alapfokú Művészeti Iskola és Művészeti Szakgimnázium diákjai, valamint a Magyar Honvédség 1. Páncélosdandár katonazenekar tagjai. A zászló félárbócra eresztése közben a Himnusz csendült fel.
A megemlékezések sora délután folytatódott a Mindszenty téri szőgyéni emlékkeresztnél, melyet Berényi Kornélia, Tata díszpolgára Sajó Sándor Magyar kereszt című versével nyitott meg.
A megemlékezésen megkülönböztetett tisztelettel üdvözölték a Felvidékről és Szőgyénből elűzött, kitelepített családok tagjait, volt szőgyénieket és a leszármazottakat.
Az emlékkeresztet 2015-ben Tata Város Önkormányzata állította – Szőgyén Község Önkormányzatának segítő közreműködésével – a Felvidékről 1947-48-ban elűzöttek szenvedéseire emlékezve.
A kereszt Smídt Róbert szőgyéni fafaragó keze munkáját dicséri. A rajta függő korpusz eredetijét a Méry család menekítette át a határon. A 18. században készült alkotást a család ajánlotta fel a városnak. A kereszten függő korpusz másolata a szintén szőgyéni Baracska Árpád műhelyében készült.
2015 júliusában Szőgyén Község Önkormányzata felavatta ennek a keresztnek az ikerpárját Szőgyénben. Azóta ezek a keresztek Szőgyén és Tata összetartozásának jelképei.
A szőgyéni keresztnél Méri Szabolcs, Szőgyén polgármestere osztotta meg a nemzeti összetartozás napjával kapcsolatos gondolatait, melyben hangsúlyozta:
„Az elmúlt évek alatt számtalan alkalommal láttam, hogy az összetartozás betölti közös ünnepeinket. De talán a legerősebb kötelék akkor szövődik, amikor Tata, Szováta, Magyarkanizsa és Szőgyén ifjúsága számára csereprogramokat szervezünk, ahol együtt alkothatnak, játszanak, emlékeznek arra, amit soha nem szabad elfelejtenünk. A nemzeti összetartozás napja, nem csak a múlt megidézése. Ez a nap a reményről szól, arról a hitről, hogy bár a térkép határokat szabott számunkra, mi magunk erősebbek vagyunk minden határvonalnál” – mondta Szőgyén polgármestere.
Végezetül az emlékezők koszorúkat és virágokat helyeztek el az emlékkeresztnél. A zenei aláfestésről Solecki Szilárd, a Menner Bernát Zeneiskola tanára gondoskodott.
Az emlékezések sorának utolsó helyszíne a Nemzeti összetartozás tere volt, ahol verset mondott Keresztesi József, énekelt Varga Lilla Mike Ariel zenei kíséretével, közreműködött a Menner Bernát Alapiskola Fúvószenekara.
A téren álló emlékműnél Szász Mózes szovátai tűzoltóparancsnok tolmácsolta Fülöp László Zsoltnak, Szováta polgármesterének üzenetét, majd Michl József, Tata polgármestere mondott beszédet.
„Eleink, akik megélték 1920 szomorú történését, egy egész életen át hordozták annak tudatát, hogy a családjuk szétesett, odalett az életük értelme, mindaz, amiért küzdöttek, mert valakik úgy döntöttek, hogy szétszabdalják az országot.
Nincs olyan magyar család határon innen és túl, amely ne szenvedte volna meg 1920 katasztrófáját, de elődeink mégis mindent megtettek annak tudatában, hogy élni kell, létrehozva az új életüket, megteremtve a csodát a hétköznapokban. Ezért hálás köszönet mindenkinek, aki az életével, munkájával, erőfeszítéseivel mindent megtett azért, hogy itt, a csonka hazában, egyre inkább bevonva a határon túli településeket is úgy megerősödhessünk, hogy sikerüljön – Trianon ide vagy oda – újra egységesíteni a nemzetünket, és felépíteni azt a Magyarországot, melyért őseink ezer éven át annyi mindent megtettek.
Isten segítsen minket abban, hogy elhiggyük, a csoda mi vagyunk, és képesek vagyunk arra, hogy a nemzetünkből ismét egy olyan erős közösséget teremtsünk, melynek jövője a gyermekeinkben nem csupán remény lesz, hanem valósággá is válhat” – mondta a városvezető.
A határon túlról érkező felvidéki, délvidéki és erdélyi delegációk tagjai az emlékezések során ismét átélhették a nemzeti összetartozás érzését a közös testvérvárosban.
Berényi Kornélia/Felvidék.ma