Én egy utcai szabadságharcos voltam és vagyok – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a francia LCI tévécsatorna vasárnapi műsorának adott interjúban. Hozzátette, hogy „a szabadságot ma Brüsszelből fenyegeti veszély, ez ellen kell harcolnunk”.
Kijelentette, hogy „a mi kultúránk alapja a szabadság, a részvétel, a demokrácia, (…) nekünk ezt kell erősíteni”.
Hangoztatta azt is:
dolgozik azon, hogy Európában legyen egy konzervatív, nemzeti, keresztény többség újra, mert az Európai Uniónak vissza kellene térnie a gyökereihez.
Úgy fogalmazott: Európának jelenleg gyenge vezetése van, rossz válaszokat adnak a bajokra.
Félrekezelték a migránsválságot, a koronavírus-járvánnyal járó válságot, a zöldátmenetet, a háborút, a szankciókat, és „minden válságot arra használnak, hogy centralizáljanak, és jogköröket vegyenek el a nemzetállamoktól”.
A miniszterelnök azt mondta, a szuverenisták azért is szeretnének együttműködni, mert a brüsszeli bürokráciát meg kell fékezni, vissza kell szerezni a nemzeti jogokat. Úgy fogalmazott:
az Európai Unió nagy gondolat volt: béke és jólét, de ma már nem ugyanaz, amihez annak idején Magyarország is csatlakozott, „se béke, se jólét”.
Kérdésre válaszolva Orbán Viktor kijelentette: Franciaországban „a szuper-Európa versus szuverenista ügyben” már csak egyetlen harcostársa maradt, Marine Le Pen. Ő már akkor is kiállt a Magyarországgal szembeni igazságtalanságok ellen, amikor „még nem is ismertük egymást”.
Mint mondta, 2027-ben, ha Le Pen lenne az elnök, szívesen segítené abban, hogy olyan hétéves uniós költségvetést alkossanak, amely nem szórja el a pénzt a háborúra, nem engedi erősödni a bürokráciát, és visszaadja a nemzeteknek azokat a jogait, amelyeket jogosulatlanul vett el a brüsszeli központ.
Mióta a britek kiléptek az EU-ból, radikálisan megváltozott a helyzet – hangsúlyozta a kormányfő. Korábban a britek és a közép-európaiak egy erős szuverenista blokkot alkottak, „nem engedtük, hogy Brüsszel elvegye a hatásköreinket”. Ma Európában az történik, amit a franciák és a németek akarnak, „mi nem tudjuk blokkolni az ő akaratukat többé.”
Ukrajnával kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta:
Ukrajna alkalmatlan arra, hogy a NATO vagy az Európai Unió tagja legyen, ez geopolitikai realitás. Hozzátette: Ukrajna már a háború előtt is egy csődben lévő állam volt, beemelése az unióba gazdasági csődöt jelentene a számunkra.
Az ukrajnai háború megoldását illetően kijelentette: tűzszünetet kell kötni, békét kell kötni és egy tartós európai biztonsági megállapodást kell kötni Oroszországgal. Hozzátette: meglátása szerint sem az európaiak, sem az ukránok nem tudnak megállapodni az oroszokkal, „az ukránok azért nem, mert éppen elvesztik a háborút, az európaiak pedig gyengék”. „Megoldást egy orosz–amerikai megállapodástól várok” – szögezte le, hangoztatva, hogy Oroszországgal csak az erő nyelvén lehet beszélni, ezért Európának erősnek kell lennie, most viszont gyenge, „ezért van szükségünk az amerikaiakra”.
Kifejtette azt is: az Oroszország elleni szankciók ellen azért szólal fel, mert azok „tönkreteszik Magyarországot”. „Szerintem tönkreteszik Európát is, de ez legyen az európaiak dolga” – tette hozzá. Magyarország az elmúlt három évben 20 milliárd eurót vesztett a szankciók miatt – emelte ki.
A miniszterelnök rámutatott arra, hogy az unió keleti irányú bővítése korábban úgy történt, hogy először mindenkit felvettek a NATO-ba, ami garantálta, hogy a terület katonailag biztonságos, és csak utána követezett az EU-tagság. Ma viszont ez lehetetlen, mert Ukrajna NATO-tagsága azonnali és közvetlen háborús fenyegetést jelentene Oroszországgal.
Az illegális bevándorlásra vonatkozó kérdésre Orbán Viktor azt mondta: Magyarország nem engedi be a migránsokat, de Brüsszel erre azt mondja, hogy „nincs hozzá jogotok”, és minden nap fizetni kell egymillió dollárt. Úgy vélte, a mostani uniós migrációs szabályok nem megfelelőek, fel kell lázadni ellenük.
„Nem engedhetjük, hogy migránsok felborítsák a rendet az utcáinkon, engedélyünk nélkül lépjenek be egy országba, erőszakoskodjanak a lányainkkal és az asszonyainkkal, embereket öljenek meg, antiszemitizmust és homofóbiát terjesszenek”. Nem szabad megengedni, hogy a máshonnan érkező idegenek többségbe kerüljenek – szögezte le.
Orbán Viktor elutasította azt is, hogy a demográfiai problémákra Magyarországon a migráció megoldás lenne. Magyarország a családok és a keresztény hagyományok megerősítésével kívánja megoldani ezeket a problémákat.
Kiemelte, hogy a nők Magyarországon Európában a legszélesebb jogokat élvezhetik, egyebek között a legerőteljesebb családtámogatási rendszernek köszönhetően.
A Pride-ra vonatkozó kérdésre elmondta: olyan gyülekezést, amely a gyermekek számára nem kívánatos, Magyarországon nem lehet tartani, mert az alkotmány szerint a gyermekek védelmének joga minden más jogot megelőz. Hozzátette: kijelöltek olyan helyszínt, ahol a gyűlést megtarthatják.
Beszélt arról is, hogy Magyarországon a sajtó teljesen szabad, a média tekintélyes része külföldi kézben van, és külföldről finanszírozzák. Azok a kritikák, amelyeket Magyarországon teljesen szabadon el lehet mondani, sokkal életerősebbek és radikálisabbak, mint a legtöbb európai országban – érvelt.
Kiállt a miniszterelnök a magyar külpolitika mellett is, amelynek – mint mondta – az a lényege, hogy „barátokat gyűjts az országod számára”. Megerősítette, hogy a kormány az Európai Unió mellett Kínával, Oroszországgal és az Egyesült Államokkal is együtt kíván működni, ugyanakkor „nem akarom megengedni, hogy bárki beleszóljon abba, hogy a magyarok úgy éljenek, ahogy akarnak, se Brüsszel , se Washington, se Moszkva”.
Az amerikai–EU viszonyt illetően Orbán Viktor azt mondta,
a Donald Trump vezette adminisztrációval meg lehet egyezni, de először még nehézségekre számít. Az amerikai elnök kemény partner, és „most derül ki, hogy a mi európai intézményeink vezetői pehelysúlyúak, ő meg szupernehézsúlyú” – fogalmazott.
Pozitív hatás viszont szerinte, hogy Washington beszüntette a progresszív baloldali média és NGO-k finanszírozását Magyarországon, ami „mély sérelme volt a szuverenitásnak”. „A legutóbbi választáson, 2022-ben nagyon sok pénz érkezett az én ellenfeleimhez külföldről azért, hogy ellenem erősítse őket a választási harcban” – mondta, hangsúlyozva, hogy „nálunk az a szabály, hogy aki politikával foglalkozik, nem fogadhat e pénzt”, és a politikai életben semmilyen külföldi befolyást nem lehet elfogadni.
MTI/Felvidék.ma
