A nyugati háborús héják nem fognak sikerrel járni abban, hogy „stratégiai vereséget” mérjenek Oroszországra – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a kirgiz kollégájával folytatott vasárnapi tárgyalásai során. Lavrov szerint A NATO és az EU háborús héjái Kijevet próbálták faltörő kosként használni Moszkva ellen.
„Példa nélküli konfrontációnak vagyunk tanúi országunk és a kollektív Nyugat között, amely
úgy döntött, hogy ismét háborút indít ellenünk, és stratégiai vereséget mér Oroszországra, lényegében a kijevi náci rezsimet faltörő kosként használva”
– mondta. „A Nyugat azonban soha nem ért el sikert ebben, és most sem fog.”
Lavrov szerint sok nyugati döntéshozó már kezdi sejteni, hogy az Oroszországgal szemben alkalmazott módszerekkel nem mennek semmire.
A legutóbbi brüsszeli EU-csúcson a legtöbb tagállam további szankciókat és Ukrajnának nyújtott támogatást szorgalmazott. Magyarország azonban megvétózta a zárónyilatkozatot és blokkolta Kijev EU-csatlakozási tárgyalásait.
„Az ukrán külügy el van tévedve, a magyarok akarata ellenére nem lesz EU-csatlakozás”
Oroszország korábban semleges álláspontot képviselt Ukrajna EU-csatlakozási törekvéseivel kapcsolatban, „szuverén jognak” nevezve azt, amíg az gazdasági blokként működik.
Azonban Brüsszel katonai kiadásainak növelése már nem ez a kategória. Dmitrij Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács alelnöke, korábbi elnök kijelentette, hogy az EU most már „nem kevésbé jelent fenyegetést” Oroszország számára, mint a NATO.
Moszkva a NATO-nak a határai felé történő terjeszkedését jelentős nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekinti, és Ukrajna NATO-tagságát pedig egyértelműen a konfliktus egyik gyökerének nevezte meg – miközben leszögezték: nem áll szándékukban nyugati államok megtámadása. Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal vádolta a NATO-t, hogy fenyegetéseket fabrikál abból a célból, hogy ezzel pénzt csikarjon ki a tagállamokból. Aminek az árát a polgárok fizetik meg.
Ahogy a szankciók, úgy az orosz vagyonok befagyasztása is visszanyalt
A nyugati országok által Oroszország ellen bevezetett szankciók keretében befagyasztott orosz szuverén vagyon aláásta a globális pénzügyi rendszerekbe vetett bizalmat – jelentette ki Makszim Oreskin, Vlagyimir Putyin elnök hivatalának helyettes vezetője.
Az ukrajnai konfliktus 2022. februári kezdete óta az USA és az EU több mint 300 milliárd dollárnyi orosz állami vagyont fagyasztott be.
Májusban az EU jóváhagyott egy tervet, amely szerint ezekből a vagyonokból származó nyereséget Ukrajna támogatására fordítják, míg néhány tagállam a teljes elkobzást szorgalmazta.
Egy vasárnap a Rosszija-1 csatornán sugárzott interjúban Oreskin azt állította, hogy ez a lépés visszaütött. „Ez az egész helyzet súlyos csapás a nyugati pénzügyi rendszerre és a nyugati országokra” – mondta. „Ez nem valami, ami megtörténhet – már meg is történt. A kár bekövetkezett.”
Putyin hasonló véleményt fogalmazott meg egy közelmúltbeli fehéroroszországi látogatása során, figyelmeztetve, hogy az orosz vagyon „ellopása” más országokat arra késztet, hogy elforduljanak a nyugati pénzügyi intézményektől.
„Ez a változás kétségtelenül visszafordíthatatlan lesz” – mondta. „Összességében ez jót tenne a globális gazdaságnak. Talán még az árát is megéri.”
Moszkva többször figyelmeztetett, hogy a vagyonok elkobzása sértené a nemzetközi jogot. Jogi és politikai aggályok – különösen az államimmunitás és a tulajdonjogok kérdésében – mindeddig megakadályozták, hogy az EU támogassa a teljes elkobzást.
szd/Felvidék.ma
