A tegnapi napon a nemzetiségi kultúrák támogatására létrehozott Kisebbségi Kulturális Alap új igazgatójának méltatlan, minden szakmaiságot és transzparenciát mellőző kiválasztása miatt a Nemzetiségi Kormánytanács tagjai is beadvánnyal fordultak a főügyészséghez – ezt a Magyar Szövetség közleményben üdvözölte.
A 15 nemzetiséget felölelő 27 tagú Nemzetiségi Kormánytanácsban a magyaroknak összesen 7 képviselője van, egyikük Kállay András, aki Milan Pilippel- a beadványt kezdeményező, a ruszin nemzetiséget képviselő tanácstag- közösen nyújtotta be a főügyészséghez a beadványt. Ennek kapcsán Kállay Andrást kérdeztük.
Amint arról hírt adtunk, augusztus elsejével kinevezték Ján Štovkát a Kisebbségi Kulturális Alap igazgatói posztjára. Korábban a Magyar Szövetség élesen bírálta, hogy a Šimkovičová által vezetett kulturális tárca minden szabályrendszert felrúgva, teljesen önkényesen és átláthatatlan módon pályáztatta meg az intézmény igazgatói pozícióját, mely az egyetlen olyan specializált alap, ahová kisebbségi kulturális, civil, oktatási és más szervezetek pályázattal fordulhatnak.
Az alap éves szinten közel 9 millió eurót oszt szét, ebből valamivel több mint négymillió euró jut a magyar közösségnek.
A Magyar Szövetség elsőként, még az új igazgató kinevezése előtt indítványozta a törvényességi felülvizsgálatot a Főügyészségnél, amelyről bővebben ebben a cikkünkben olvashatnak.
Mint azt Kállay Andrástól megtudtuk, a beadványhoz hat nemzetiség, a roma, a ruszin, a zsidó, a gorál és a német közösség képviselői csatlakoztak a magyarokon kívül. Arra a kérdésünkre, hogy miért csak ennyien, illetve milyen súlya lehet ennek, Kállay András kifejtette: rendkívül kevés idő állt rendelkezésükre a beadvány benyújtásához, illetve sokan épp a nyári szabadságukat töltik a tanácstagok közül. Viszont
a legnagyobb számú és legnagyobb súlyú nemzetiségek csatlakoztak,
illetve a német és a zsidó nemzetiség kapcsán még megjegyezte, elképzelhetőnek tartja, hogy szükség esetén diplomáciai nyomást is tudnak gyakorolni.
Kállay hangsúlyozta, hogy
a nemzetiségek képviselői semmit sem tudnak az új igazgató elképzeléseiről az alap irányítása kapcsán,
és a beadványban is rámutattak megválasztásának teljes átláthatatlanságára.
Kállay András a nemzetiségek közül az egyedüli tagja volt a minisztérium által összeállított bírálóbizottságnak, amely végül döntött az új igazgató személyéről, ám hozzátette: a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény konkrétan fogalmaz arról, hogy
a kisebbségek dolgairól nélkülük nem dönthetnek.
„Lehet, azt gondolták, hogy azzal, hogy személyemben egy tagot elhívnak, teljesítik a törvény betűjét, ám a nemzetközi törvények szellemiségét ez nem teljesíti”– véli. Mint mondta, négy minisztériumi alkalmazott mellett volt a kiválasztó bizottság tagja, akik egyértelmű függőségi viszonyban vannak a minisztériummal. Az ő egyszemélyes jelenléte pedig nem biztosítja a 15 bejegyzett nemzetiség képviseletét – magyarázta Kállay. Emellett hiányolta a Kultminor és a kulturális szféra szakmai képviseletét. Eredetileg héttagúnak kellett volna lennie a bizottságnak, de a kisebbségi osztály képviselője és a Kultminor képviselője nem kerültek be. Így maradt négy miniszteri alkalmazott, abból is kettő a nyelvrendőrségtől, azaz az államnyelvvédelmi osztálytól – ez már önmagában jelzésértékű, jegyezte meg.
A főügyészséghez benyújtott beadványban rámutatnak az igazgatóválasztás átláthatatlanságára, a transzparencia hiányára, a nemzetiségek képviseletének és a Kultminor képviseletének hiányára, és azt kérik a főügyészségtől, vizsgálják meg, megfelel-e az igazgató megválasztásának ilyen módja a törvényi előírásoknak. Az ügyészségnek 60 napja van, hogy kivizsgálják a beadványt, amelyet vagy elutasítanak, vagy megszüntetik a jelenlegi állapotot és felszólítják a minisztériumot, hogy az írja ki újra a pályázatot,
Nem az igazgató személyét támadjuk, hanem a módját a megválasztásának” –
emelte ki Kállay András, aki attól tart, ha alkalmatlan igazgatója lesz az alapnak, aki nem ismeri kellőképpen az intézményt, az tovább lassíthatja, akár el is lehetetlenítheti az alap működését, amelyet már eddig is ért elég kritika, a bürokratikus, nehézkes működése, főleg a későn érkező támogatások miatt.
Kállay annak a lehetőségét sem zárja ki, hogy az új igazgató – aki egyébként ruszin nemzetiségű, de maguk a ruszinok sem ismerik és nem aktív a közösségükben -, esetleg a minisztérium bábjaként működhet. Mint mondta, nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy „majd az ő személyén keresztül indokolják meg, hogyan kell „megreformálni” az alapot.”
„Megkérdeztem a győztes jelölttől, hogy kezdeményezné-e a KKA-ról szóló törvény módosítását. Határozott igen volt részéről a válasz”
– fogalmazott Kállay András, aki az új igazgató személyével kapcsolatos benyomásairól úgy nyilatkozott, nem érezte, hogy az kisebbségellenes lenne. „Nem kell, hogy az új igazgató nacionalista legyen, elég, ha inkompetens” – szögezte le, hiszen egy ilyen félautonóm, kifejezetten a Szlovákiában élő nemzeti közösségek kultúráját támogató alap működésében visszafordíthatatlan károkat okozhat egy alkalmatlan vezető.
Szalai Erika/Felvidék.ma
