Kilencven éve tört ki az aranyláz Kassán

1935. augusztus 24-én, szombaton a déli órákban a lengyelországi születésű Stachow Péter (1901-?) napszámos felesége meghozta urának az ebédet, aki a Szepesi Kamara épületének bontásában vett részt nagyjából 3 méternyire a jelenlegi járdaszint alatt. A késő barokk épület 90%-a így megsemmisült. Egy jellegtelen funkcionalista épület áll a helyén, mely csúfítja a városképet. Még szerencse, hogy egy darabját megtartották, így mindmáig láthatjuk, hogyan nézett ki.

Amikor az asszony megérkezett, Stachow csákányával még egyet vágott a falba, s egy cipó nagyságú bronzedény esett a lába elé. Ebbe belerúgott – és láss csodát! – az kinyílt, s aranypénzek hullottak ki belőle.

Ahogy kiderült, összesen 2920 aranypénzt és egy reneszánsz, 214 cm hosszú, 587,14 g súlyú aranyláncot találtak.

Ebből a „becsületes” megtalálók 126 aranypénzt eltulajdonítottak. Az érték egyharmada járt volna Stachownak, de így elesett tőle. Bírósági eljárást várt rá és társaira, végül pénzbüntetést kaptak.

A Kelet-szlovákiai Múzeum (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)

Amikor a kassaiak tudomást szereztek a leletről, aranyláz tört ki a városban, mindenki ásta a pincéjét, de senki sem talált semmit! Csak X 13 Mester, azaz Hladky/Hlatky Ernő szélhámos (jós, mágus és hipnotizőr) állította, hogy Kassán négy kincs van elrejtve. Ezek egyikét sem találták meg azóta sem.

Az aranykincs végül 1967-ben került vissza Kassára és 1970-ben a Kelet-szlovákiai Múzeum páncéltermében állították ki. A felújított tárlat a garbócbogdányi (1973-ban találták meg – 217 érmét találtak, a legfiatalabb 1597-ből származik) és a nagysólymári (1992-ben találták meg – 55 aranydukátot találtak a 15. és a 16. sz. elejéről) pénzleleteket is bemutatja, valamint a Lőcsei Ház pincéjéből kiásott ezüstpénzeket is.

A helyszín

Tegnap tehát erre az évfordulóra emlékeztek. A Kelet-szlovákiai Múzeum központi épülete előtt az egész délután folyamán műsor várta az érdeklődőket, akik Közép-Európa legjelentősebb aranykincsét is megtekinthették.

Ki rejthette el, találgatások vannak, de tulajdonosát nem ismerhetjük.

A legfiatalabb aranypénzt Körmöcbányán 1679-ben verték, tehát a kincs néhány évre rá kerülhetett rejtekhelyére. A lelet legértékesebb darabja I. Ferdinánd lovas szobrát ábrázoló 5,2 cm átmérőjű aranyérem 1541-ből, melyet Kristof Fuessel, a neves körmöci művész készített. Különlegessége, hogy ebből több ilyen veret nem ismert.

Árulják a zsetonokat

Ennek 90 cm kinagyított másolatát készítették el az évforduló alkalmából, mely 9 grammnyi aranyat tartalmaz. Ezt Rastislav Trnka, a Kassai Önkormányzati Kerület elnöke és Patrik Fečo, a múzeum éremgyűjteményének kurátora leplezte le.

Az éremmásolatról Dominik Béreš igazgató adott tájékoztatást. A hely szűkössége miatt, csak a sajtó és a magyar főkonzulátus munkatársai vettek ezen részt, majd fokozatosan a látogatók is megtekinthették.

Ez a bronzedény rejtette az aranypénzeket

A látogatók zsetonokat vásárolhattak, s azokkal fizethettek az italért, gyakorolhatták a kézi pénzverést, gyöngyöző bort, vagy Kassai Édeskincset ihattak, 0 € értékű euroszuvenír bankjegyet vásárolhattak, s jegyet válthattak a trezorba, hogy megtekinthessék az aranykincset. Mindenütt hosszú sorok alakultak ki. A gyerekeket zsonglőrök szórakoztatták és meg lehetett vásárolni a Kelet-Szlovákia kincsleletei c. háromnyelvű kötetet, melynek szerzője Patrik Fečo. A kötet a magyar főkonzulátus támogatásával jelent meg.

A múzeum előtti színpadon fellépett a Kassai Aranykincs dalverseny győztese. Előttük viszont eljátszották a kincs megtalálásának történetét. Ez azonban köszönőviszonyban sem volt a valósággal.