Szeptember 29-én ünnepli a Római Katolikus Anyaszentegyház a főangyalokat, köztük a bibliai írások és a keresztény hagyományok szerint az egyik legjelentősebb helyen állót, Szent Mihály arkangyalt. Mihály a legtöbb szenttel ellentétben nem egy földi személy volt, hanem a Jóisten leghűségesebb harcosa, a mennyei seregek vezetője. Neve héberül Mi-ká-él, ami azt jelenti: „Ki olyan, mint Isten?”
„Nagy harc támadt a mennyben. Mihály és angyalai megtámadták a sárkányt. A sárkány és angyalai védekeztek, de nem tudtak ellenállni, s nem maradt számukra hely a mennyben… A földre vetették, s vele együtt letaszították angyalait is.” (Jel 12,7)
A harcos angyal ábrázolása a zselízi középkori templomban is megjelenik
Bár az angyal arca sajnos sérült, de attribútumaiból biztosra vehető, hogy Szent Mihályt ábrázolja a zselízi Szent Jakab-templom szentélyében lévő – pár éve felfedezett – egyik középkori freskó. Az angyal alakja egy püspöknek az oldalán látható, akinek az arca maradt épségben, meghatározó attribútumai viszont nem.
Így a művészettörténészek csak sejtik, valószínűsítik, hogy Mihály mellett Szent Péter apostol állhat a 700 éves műalkotáson.
Mihály megjelenése a kompozícióban teljesen logikusnak vélhető. Bár minden bizonnyal egykoron a templom egészét díszíthették falfestmények, mára sajnos csak töredékük maradt fenn. E sorok szerzőjének hipotézise szerint viszont az egyes freskók és szereplőik között felfedezhető valamiféle összefüggés: valamennyi megjelenített szent alak között ugyanis fellelhető a harcosság és/vagy a mártíromság motívuma.
Márpedig a templomot nyughelyéül (át)építő, így valószínűleg a freskókat is megrendelő Becsei Vesszős György életét három fő dolog jellemezte: a katonáskodás, a mártíromság és a bűnbocsánatért való esdeklés.
A zselízi freskók:
- Becsei Vesszős György különítélete freskó
- Szent Márton (harcos szent) és a koldus, Szent Lőrinc freskó
- Szent Apollónia és Borbála freskó (mindkettő mártírhalált halt)
- Alexandriai Szent Katalin freskó (mártír)
- Köpenyes Madonna freskó (a gyengék, szegények oltalmazója)
- Vir Dolorum freskó – a fájdalmak férfia, Jézus Krisztus sírba helyezése
- Veronika kendője freskó
- Golgota-jelenet freskó
Ebből arra lehet következtetni, hogy Becsei Vesszős (illetve halála után lánya, Margit) valami ilyen logika mentén készíttette el a templom falfestményeit, hiszen az tulajdonképpen a Anjou Nagy Lajos király közvetlen testőrségéhez tartozó lovag nyughelyéül is szolgált egyben.
A harcos angyal megjelenítése tehát illeszkedik ebbe a sorba. Ő harcolt a sárkánnyal és angyalaival, s az égből levetve nagy győzelmet aratott rajtuk; ő veszi át a holtak lelkét, és az örvendezés paradicsomába vezeti őket. Az Úr az Egyház fejedelmének állította. A szent angyalok seregében ő Krisztus zászlótartója; Mihály arkangyal szavára támadnak fel a halottak, s ő mutatja meg az Ítélet Napján a keresztet, a szögeket, a lándzsát és a töviskoronát” – olvasható a Legenda Aurea – Arany Legenda című gyűjteményben.
Mihály arkangyal képe megjelenik a magyar Szent Koronán is. A késő középkortól kezdődően a magyar király, később pedig az erdélyi fejedelem évente kétszer, rendszerint György és Mihály napjára hívta gyűlésre az ország nagyjait és a nemesi rendeket.
A zselízi töredékes freskótorzó 2018-ban bukkant elő a vakolat alól mintegy 300 évnyi rejtőzködés után (a reformáció templomfoglalása idejében festették le és merült a feledés homályába).
Az évszázadok pedig bizony nyomot hagytak az alkotáson, alig 20%-os állapotban került elő. Koreň Péter szakrestaurátor retusálós módszerrel viszont prezentálhatóvá varázsolta, hogy vigyázza a templomot, Zselízt, a Garam mentét és talán az egész világot büszke délcegséggel a gonosztól. „S valahányszor valami csodás erőt kívánó dolog történik, Mihály küldetik el, hogy a cselekedetből és a névből is értésünkre adassék: senki nem tudja megtenni, amire egyedül Isten képes.” (Dán 12,1).
Csonka Ákos/Felvidék.ma
