A helyes utat kereső emberiségről és a világ átalakulásában irányt mutató egyházról beszélt XIV. Leó pápa a jubileumi szentévet lezáró keddi ünnepélyes szertartáson, amelynek keretében becsukta a Szent Péter-bazilika szent kapuját.
Ezzel véget ért a tavalyelőtt december 24-én Ferenc pápa által megnyitott szentév, amelynek egyik különlegessége éppen az volt, hogy egymás után két pápa vezette.
Az ünnepélyes kapuzárást a bazilikában bemutatott vízkereszti mise követte. Homíliájában XIV. Leó a remény zarándokainak nevezte azt a több millió nőt és férfit, aki a jubileumi évben áthaladt a bazilika szent kapuján, átlépett az „egyház küszöbén”.
Vatikáni adatok szerint több mint harminchárommillió hívő érkezett az utóbbi egy év alatt.
A pápa úgy vélte, a szentév rámutatott, hogy korunkban a lelki útkeresés sokkal erősebb, mint ahogyan azt gondoljuk. A vízkereszt napján a gyermek Jézushoz érkezett napkeleti bölcsek, akik ma is léteznek, szintén „olyan emberek, akik vállalják saját útjuk kockázatainak kihívását, és egy annyira zavaros világban, mint a miénk, szükségét érzik, hogy elinduljanak, keressenek, minden elutasítás és veszély ellenére”.
Hozzátette, hogy az úton levő emberek között az egyháznak nem szabad tartania a dinamizmustól, ellenkezőleg értékelnie kell azt és irányítania Isten felé, amely a dinamizmus kiváltója. Isten nem mozdulatlan ezüst és arany bálvány, hanem élettel teli és életet adó, hasonlóképpen a szent helyeknek, székesegyházaknak, bazilikáknak, kegyhelyeknek, amelyek a jubileumban zarándokállomások voltak, terjeszteni kell az élet illatát – mondta a pápa.
A szentkapu becsukódott, de az egyház nem zárja be kapuit .
Hangsúlyozta, a jubileumi szentév arra figyelmeztetett, hogy Istennel újra lehet indulni, meg lehet kérdőjelezni a fennálló rendet, meg lehet szabadulni a rabszolgaság régi és új formáitól, meg lehet szólítani a fiatalokat és időseket, szegényeket és gazdagokat, szenteket és bűnösöket.
XIV. Leó pápa a béke keresését, a béke szeretetét sürgette, ami szerinte a szent, a kicsi, a gyenge, a törékeny védelmét jelenti az „eltorzult” gazdasággal szemben, amely mindenből csak nyereséget akar kicsikarni.
„Kérdezzük meg önmagunktól: a jubileum képes volt megtanítani nekünk, hogy elkerüljük azt a hatékonyságot, ami mindent termékké változtat, az embert pedig fogyasztóvá? A mostani év után képesek leszünk a látogatóban zarándokot látni, az ismeretlenben egy útját kereső embert, a távoliban közelit, a tőlünk eltérőben útitársat?”.
Megjegyezte: ha templomaink nem válnak műemlékké, hanem közösségeink otthonai maradnak, ha egységesen ellen tudunk állni a hatalmasok hízelgő csábításainak, akkor a hajnal generációja lehetünk, olyan emberiség, amelyet nem alakít át a mindenek feletti hatalom téveszméje.
XIV. Leó délben a Szent Péter-bazilika központi lodzsájáról mondta el az Úrangyala imádságot, és kísérő beszédében a hadiipar helyett a béke szálainak szövését kérte. Köszöntötte a keleti egyház tagjait, akik szerdán ünneplik a karácsonyt.
A Ferenc pápa nevével fémjelzett szentév lezárulásával, január 7-én és 8-án XIV. Leó a bíborosi testület tagjaival tanácskozik. A Szentszék adatai szerint jelenleg 245 a bíborosok száma, akik közül 126 a nyolcvan év alatti pápaválasztó.
A következő tíz napban befalazzák a Szent Péter-bazilika szent kapuját.
Az egyház minden huszonötödik évben tart szentévet, de a pápa 2033-ra is jubileumi esztendőt hirdethet, Krisztus halála és feltámadása kétezredik évfordulóján.
MTI/Felvidék.ma
