Új emléktábla őrzi Egressy Béni emlékét Komáromban

Halálának 175. évfordulóján avatták fel Egressy Béni megújult emléktábláját július 17-én Komáromban. A Tó utcai emlékhelyet Szilva Emőke szobrászművész tűzzománc művével egészítették ki, huszonöt évvel az eredeti márványtábla elhelyezése után.

A Komárom városa és a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület által szervezett megemlékezésen Keszegh Béla polgármester, Keszegh Margit, a Jókai Egyesület elnöke és Szabó Csekei Tímea művészettörténész szólt az egybegyűltekhez. Az ünnepséget a komáromi Borostyán együttes műsora, majd koszorúzás és a Szózat zárta.

Keszegh Béla köszöntőjében hangsúlyozta, hogy Komárom történelmét nemcsak épületek és események, hanem olyan kivételes személyiségek is gazdagítják, akikre a város méltán lehet büszke. Közéjük sorolta az Egressy Béni néven ismert Galambos Benjámint, aki katonaként, zeneszerzőként, színészként, szövegíróként és műfordítóként egyaránt maradandót alkotott.

A polgármester felidézte, hogy

Egressy nevét a magyar közösség leginkább a Szózat megzenésítőjeként, Erkel Ferenc operáinak szövegírójaként, Komáromban pedig mindenekelőtt a Klapka-induló szerzőjeként őrzi.

Úgy fogalmazott, a művész emlékezete hosszú időn át nem kapott kellő figyelmet a Duna északi oldalán, az elmúlt évtizedekben azonban fokozatosan ismét a komáromiak mindennapjainak részévé vált.

Ennek egyik fontos állomása volt, amikor 1998-ban huszárfigura került a városháza tornyába, ahonnan azóta óránként felcsendül a Klapka-induló. A következő jelentős lépést a Tó utcai emléktábla 2001-es elhelyezése jelentette azon a környéken, ahol Egressy az 1849-es komáromi tartózkodása idején lakott, és ahol a hagyomány szerint a Klapka-induló is megszületett.

A most felavatott színes tűzzománc emléktáblát Szilva Emőke szobrászművész készítette. Az alkotó egy olyan korabeli ábrázolást választott alapul, amely abból az időszakból származik, amikor Egressy a Klapka-indulót írta. Az emlékhelyet egy QR-kóddal is kiegészítették: annak leolvasása után a mesterséges intelligencia segítségével megelevenített Egressy Béni mesél Komárom védelméről, a városhoz fűződő kapcsolatáról és az induló keletkezéséről.

Keszegh Margit felidézte, hogy az eredeti márványtáblát pontosan huszonöt évvel ezelőtt, 2001. július 22-én avatták fel. Mint elmondta, az emlékhely létrehozásának és a Jókai Egyesület újjáalakításának is dr. Szénássy Zoltán író, helytörténész volt a kezdeményezője és mozgatórugója.

Az egyesület akkori elnöksége abban bízott, hogy a szerény márványtábla mellett egyszer majd dombormű is helyet kap. Keszegh Margit szerint ez a huszonöt évvel ezelőtti elképzelés teljesült most Komárom városának és a szobrászművésznek köszönhetően. Úgy fogalmazott, az új alkotás méltó módon állít emléket a katonazenésznek, zeneszerzőnek, írónak, színésznek, fordítónak és szabadságharcosnak.

Szabó Csekei Tímea művészettörténész Egressy Béni életútját ismertette. Felidézte, hogy 1814-ben született Sajókazincon, egy hatgyermekes református lelkészcsaládban. Pályáját tanítóként kezdte, majd bátyja, Egressy Gábor színész hatására került közel a színház világához. Kassán, Kolozsváron, Budán, később pedig a Pesti Magyar Színházban lépett fel.

Egressy nevéhez fűződik Vörösmarty Mihály Szózatának ma is ismert dallama, valamint Erkel Ferenc Hunyadi László és Bánk bán című operájának szövegkönyve. Számos verset zenésített meg, és a magyar nóta egyik úttörőjeként is számon tartják. Életének komáromi kötődését házassága is erősítette: felesége a komáromi származású Kőnig Róza kórusénekes és műfordító volt.

Az 1848–49-es szabadságharcban honvédként szolgált, a kápolnai csatában megsebesült, majd főhadnagyként érkezett Komáromba. Klapka György a második hadtest zenekarának vezetőjévé nevezte ki.

Az Egressy vezette honvédzenekar 1849. augusztus 4-én, az ácsi győzelmet követően játszotta el először a Klapka-indulót, amely azóta Komárom egyik legismertebb jelképévé vált.

Egressy Béni mindössze 37 éves volt, amikor 1851. július 17-én tüdőbajban elhunyt. Szabó Csekei Tímea szerint életműve azonban tovább él a koncerttermekben, a színházakban, a nemzeti ünnepeken és Komárom mindennapjaiban is. Művei arra emlékeztetnek, hogy a kultúra képes túlélni a történelmi viharokat, az örökségét pedig a következő nemzedékek számára is meg kell őrizni.

A Borostyán együttes előadásában elhangzott Nagy László Adjon az Isten című megzenésített verse, a Klapka-induló, valamint a Révkomárom vára. Az ünnepség végén a résztvevők elhelyezték koszorúikat az emléktáblánál, majd a Szózat hangjaival tisztelegtek Egressy Béni emléke előtt.

Szalai Erika/Felvidék.ma