Komárom városa és az Egressy Béni Városi Művelődési Központ ismét meghívóval kedveskedett az újságíróknak. Egy korábbi cikkemben részletesen írtam a város híres muzsikus szülötteiről, Lehár Ferencről és Egressy Béniről. Ezúttal a programokban bővelkedő hétvége zenei eseményeiből válogattam.
A június végi JAZZ & WINE Fesztivál üde színfoltja volt Révkomárom kulturális életének. Keresztmetszetet adott a jazz világáról, miközben a látogatók neves pincészetek borait is megkóstolhatták. A rendezvény korábban Jazz Piknik néven futott, ám mivel ez a név védettnek bizonyult, új elnevezést kellett választani. A kétnapos fesztivál során hét kiváló koncertet hallhatott a közönség, ezek közül hármat emelnék ki.
Igazi különlegességet jelentett Peter Lipa és zenekarának fellépése. A szlovák jazzélet 83 éves doyenje másfél órán át állt a színpadon, fáradhatatlan energiával. Jellegzetes hangja és a zenekar magas színvonalú játéka méltán aratott sikert.
Egyetlen megjegyzés kívánkozik ide: a zsidó–magyar gyökerekkel rendelkező művész a jórészt magyar közönséghez végig szlovák nyelven szólt. A mellettem ülő erdélyi barátom meg is jegyezte, hogy Székelyudvarhelyen ez bizonyára élénkebb közönségreakciót váltott volna ki.
A másik emlékezetes fellépést a Sipos Dávid Kvintett adta. A névadó és együttese visszatérő vendég Felvidéken, művészetüket számos rangos díjjal ismerték el. Különösen emlékezetesek maradtak Sipos Dávid virtuóz szaxofonszólói, valamint a gitáros különleges hangzásvilága. Az együttes népszerűségét jól mutatta, hogy a szünetben véletlenül melléjük ültem, és fél füllel hallottam: még aznap Győrbe, majd Bécsbe indultak fellépni.
(Fotó: Csermák Zoltán)
A zárókoncertet a Kispál és a Borz adta, a tőlük megszokott magas színvonalon. Színpadra lépésükre teljesen megtelt a Tiszti Pavilon udvara, a borospavilonok előtt hosszú sorok kígyóztak, a hangulat pedig egyre oldottabbá vált.
A Tátra mozi mindig is Komárom kedvelt szórakozóhelye volt. Az épületet szépen felújították, vezetője szerint látogatottsága egész Szlovákiában a legmagasabbak közé tartozik. Ezúttal a Szeressük egymást, gyerekek című zenés színmű keresztmetszetét láthattuk, amely Seress Rezső életét dolgozza fel. A zeneszerző gyermekéveit Komáromban töltötte. A néző szinte belecsöppen Seress életének meghatározó helyszínére, a pesti Kispipa Vendéglőbe, ahol jómagam is többször megfordultam. Olyan ismert slágerek idézik fel a „világhírű amatőr” alakját – hiszen kottát nem ismert, és többnyire fél kézzel zongorázott –, mint a Fizetek, főúr vagy a legendás Szomorú vasárnap, az „öngyilkosok dala”.
A filmszínházból kifelé menet megtekintettük a komáromi hírességek aszfaltba öntött csillagait is. Köztük látható a fiatalon elhunyt Kaszás Attila színművész emléke, valamint Ivan Reitman filmrendezőé, akinek nevét a Szellemirtók világsikere tette ismertté.
Hogy a klasszikus zene se maradjon ki a hétvége kínálatából, meg kell említenem a Comorra Kamarazenekar vasárnapi hangversenyét is, amelyet Süll Kinga vezényelt. A koncertnek az erőd kazamatája adott otthont, így a nyári forróságban különösen kellemesnek bizonyult a hűvös helyszín. A hatvanéves együttes népszerű műsorral örvendeztette meg a közönséget. Stílusosan Vivaldi A négy évszak című művéből a Nyár tétel csendült fel, emellett Bach, Britten és Dvořák kompozíciói is megszólaltak.
A hétvége ismét bebizonyította, hogy Komárom nem csupán gazdag történelmi örökségével, hanem sokszínű kulturális életével is méltán érdemli ki a látogatók figyelmét.
A jazz, a könnyűzene, a színház és a klasszikus muzsika harmonikusan egészítette ki egymást, valódi zenei képeslapot küldve a Duna-parti városból.
Csermák Zoltán/Felvidék.ma
