Az erős magyar képviselet az Európai Parlamentben (EP) elősegítheti az autonómiatörekvéseket; ezek összehangolt és határozott képviselete fontos része lehet a magyar nemzetstratégiának – összegezték a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) pénteki, budapesti ülésének zárónyilatkozatában.
Az ülést záró sajtótájékoztatón Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke elmondta, hogy „a Fidesz támogatja a kettős állampolgárság gondolatát”.
„Fontos lenne, hogy parlamenti egyeztetést folytassunk ebben a kérdésben”, hogy akár már most megoldást lehessen találni erre – tette hozzá, hangsúlyozva: az állampolgárság és a szavazati jog a magyar jogrendben „két különböző dolog”, a Fidesz az állampolgárság megadását támogatja.
A Vajdaság jogállását rendező alapdokumentum, az úgynevezett statútum belgrádi parlamenti elfogadásának halogatása kapcsán Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke kérdésre válaszolva elmondta, hogy ez szerb belpolitikai ügy, a dokumentum az ottani magyarság gondjait nem oldja meg. „Nekünk az a fontos, hogy legyen magyar autonómia” – fogalmazott Ágoston András.
Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke egyetértett Ágoston Andrással, és hozzátette, hogy Magyarországnak a vajdasági magyar autonómia megteremtéséhez kellene kötne Szerbia európai uniós csatlakozásának támogatását.
Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke európai támogatást és fellépést sürgetett az Ukrajnában „egy éve életbe lépett, nyíltan sovén oktatáspolitika” ellen, amelynek – megfogalmazása szerint – három célpontja van: az ukrajnai orosz, román és magyar kisebbség. Németh Zsolt és Tőkés László, a KMAT elnöke ehhez hozzátette, hogy ebben ügyben közös Románia és Magyarország érdeke, ám a román kormány részéről egyelőre még hiányzik a támogatás.
Tőkés László ezen túl hangsúlyozta: a június elején tartandó európai parlamenti választás tétje az, hogy minél több magyar nemzetiségű képviselő juthasson be az EP-be, hogy „erős középnemzetként tudjuk képviselni érdekeinket”.
A KMAT a zárónyilatkozatban a határon túli magyarokat sújtó ukrajnai jogsérelmek mellett a Szlovákiában, Szerbiában és Romániában tapasztalható negatív folyamatokra is felhívta a figyelmet. A dokumentumban hangsúlyozzák, hogy a „közösségi autonómiák rendszerének megteremtése” erősíti a közép-európai térség nemzeteinek közös érdekét, a stabil államokat, amelyek „képesek állampolgáraik igényeinek megfelelni”.
Az autonómiatörekvések korszerű törekvések, amelyeket Magyarországnak kötelessége támogatni – mondta Orbán Viktor a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) pénteki budapesti ülésén.
A Fidesz elnöke ugyanakkor hangsúlyozta: egy támogatás értékét elsősorban az határozza meg, hogy a támogatónak mekkora ereje van, márpedig a magyar érdekérvényesítés gyenge, „Európában súlytalanok vagyunk”.
„Mindannyiunknak érdeke, határon belül és határon kívül, hogy lezárjuk azt a korszakot, amely Magyarországot legyengítette (…), amely felszámolta a nemzetpolitikát, amely nem törődött és ma sem törődik a Kárpát-medencei magyarokkal, (…) sőt nyíltan hátat fordít a határon túli magyaroknak” – fogalmazott, hozzátéve: a jó hír az, hogy ez már nem tart soká, a változás elindult, úton van, és „reményeink szerint be is fog következni”. Jó esély van arra, hogy a határon túli magyarok ügye ismét fontos politikai kérdéssé válik – jegyezte meg.
Véleménye szerint az egész közép-európai térsége érdeke, hogy ez a változás mielőbb bekövetkezhessen, és a mostani korszakot minél hamarabb le lehessen zárni. Ennek egyik fontos államosa pedig az európai parlamenti (EP) választás lesz – mondta.
Orbán Viktor, aki a KMAT ülésén meghívottként szólalt fel, mintegy félórás beszédében hosszan szólt arról, miszerint egyre több az olyan vélemény, elemzés, hogy a világban jelenleg zajló válság esetében nem csupán gazdasági-pénzügyi világválságról, hanem egy világméretű átalakulásról van szó, amely fájdalmas körülmények közepette megy végbe, de a folyamat lényege az, ami felé tart a világ. A világ ugyanis a gazdasági nehézségek legyűrése után nem olyan lesz, mint amilyen ezek beköszönte előtt volt – tette hozzá.
Kifejtette: a mostani átalakulás államhatárokon belüli következménye, hogy az állam és a gazdaság szerepe nem lesz olyan, mint eddig volt; az országok sorsáért felelősséget vállaló politikusok ugyanis nem fogják engedni, hogy ellenőrzés és irányítás nélküli viszonyrendszer jöjjön létre a gazdaság és a politika között. A képviselők nagyobb felelősséget követelnek majd maguknak a gazdasági folyamatok irányításáért – fűzte hozzá.
A magyar közösségekről szólva a Fidesz elnöke úgy vélekedett, hogy ők ennek a folyamatnak nem alakítói, hanem elszenvedői voltak az elmúlt időszakban.
Mint fogalmazott, az idők változásával „elvesztettük a részvétel lehetőségét a környező országok kormányzatában, pontosabban az ottani többség nem tartott igényt a kormányzatban való részvételünkre”. Miután ez is elveszett, és az autonómia, az önigazgatás is hiányzik, a magyar nemzeti közösségeknek a most zajló változást teljesen kiszolgáltatva kellett átélniük – emelte ki.
Fontos szembenézni ezzel a gondolattal, hogy „még egy erős motivációt kapjunk az ügyben, hogy döntéshozói és végrehajtói jogosítványokat biztosító intézményi változásokat kérjünk és követeljünk magunknak ezeken a területeken” – hívta fel a figyelmet.
Orbán Viktor szólt a 2004. december 5-i, kettős állampolgárságról szóló népszavazásról is, amellyel kapcsolatban úgy vélekedett: most már nem azt kell vizsgálni, hogyan esett „a szívünknek-lelkünknek” a referendum, hanem azt, tartogat-e valamit a jövőre nézve. Rámutatott: a többség az összetartozás mellett voksolt, ezért nem egy rossz emlékként kell megőrizni, hanem olyan politikai tényként, amelyre a jövőt lehet építeni. Hiszen – folytatta -, ha az igenek voltak fölényben, akkor ez erkölcsi alapot és politikai kötelezettséget jelent a következő kormány számára, amely a népszavazás intézményét nem veszi olyan félvállról, mint ahogy ez manapság Magyarországon szokás. A következő parlamentnek le kell vonnia a konzekvenciákat – jegyezte meg.
A pártelnök az EP-választással összefüggésben hangsúlyozta, hogy egy európai választási összefogás nem old meg régi konfliktusokat, azonban most ennek az összefogásnak van itt az ideje. A vitákat majd újból elő lehet venni, de most az a legfontosabb, hogy minél többen érkezzenek Brüsszelbe Magyarországról, Felvidékről és Erdélyből.
Közölte: ehhez a határon túli magyarok politikai aktivitása nagyobb kell hogy legyen, mint az ottani többségé. „Ha nem lesz magasabb részvételünk, mint a románoké vagy a szlovákoké, akkor magunkra vessünk; (…) akkor nem bizonyulunk jó vezetőknek” – összegzett Orbán Viktor.
A Kárpát-medencei magyar autonómiatörekvések segítésére 2004-ben létrehozott KMAT-nak határon túli magyar politikai és civil szervezetek a tagjai. Tavaly kétszer tanácskozott a KMAT, márciusban Budapesten, majd júliusban a romániai Tusnádfürdőn, a XIX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor helyszínén.
Felvidék Ma, MTI, ddg
