Az Irodalmi Szemle nyári összevont duplaszáma méreteiben és tartalmában is kiválóan alkalmas nyaralásra vagy estébe hajló nyári olvasgatásokra. Vagyis kényelmesen elfér a strandtáskában a napolaj mellett, és már a tartalomjegyzéket végigböngészve az a benyomásunk, szerzőink azt üzenik, pompásan nyaralnak.
Polgár Anikó verseivel indul a lapszám, melyekben Orpheusz és Eurüdiké mítoszát írja újra a szerző – a nyári fülledtség képeiről az antik vázaképek és korunk tengerparton hűsölő ikonjai egyaránt eszébe juthatnak az olvasónak. Németh Zoltán három verse egy-egy lángelme álarcába bújva utaztatja olvasóját: Rilke Duinóban, Darwin a Galápagos-szigeteken, Puskin Carszkoje Szelóban. Juhász Tibor kisprózája kevésbé egzotikus, ám sokkal fülledtebb helyre vezet minket: a nyilvánosvécé mindennapjait mutatja meg.
„Egy detektív nem teheti ki a lábát otthonról anélkül, hogy bűnbe ne botlana. Főként akkor nem, ha szándékosan akarja távol tartani magát tőle; mondjuk, nyaralni megy” – írja Benyovszky Krisztián Agatha Christie nyaralós-utazós krimijeit vizsgáló tanulmányában. „Egy görög szigetre kellene menni / bugyi nélkül egy Szapphó-kötettel” – olvassuk Hajtman Kornél Nyaralás című versében. A nyaralás képei villannak fel Nyerges Gábor Ádám, Ayhan Gökhan és Szávai Attila prózájában is. Regényrészlettel jelentkezik Csobánka Zsuzsa Emese (Megérinteni egy nőt). Horváth Kornélia tanulmánya Kányádi Sándor Sörény és koponya című kötetét vizsgálja.
Nyilas Attila Egynyári jegyzetek című verscsokra a magyar tenger partjára kalauzolja az olvasót. A nyár persze minden tobzódás ellenére az elmúlás ideje is. N. Tóth Anikó rövidprózájában, és Szili József „nagy nyár színe szerelem színe sárga” című tanulmányában láthatjuk ezt például, utóbbi Lator László feleségéhez írt gyászverseit (amelyek egyben a szerelmi líra darabjai is) elemzi. Lázár Bence András, Farkas Benjámin, Nagy Hajnal Csilla és Bödecs László verseit olvashatjuk még a számban.
Petres Csizmadia Gabriella tanulmányában a nyári meséket gyűjti egybe az utóbbi öt évben megjelent gyermek- és mesekönyvekből válogatva – különös tekintettel a nyári gyermek- és állatmesékre. Kadlót Nikolett Nyáry Krisztiánnal készített interjújában a Magvető Kiadóról, a Merész Magyarok című, valamint a megjelenés előtt álló könyvéről, melyben magyar festők életéről mesél. Tőzsér Árpád Légy már legenda címen közölt naplójegyzetei 2008 nyarához térnek vissza. Koós István tanulmánya Ady Endre Emlékezés egy nyár-éjszakára című versét elemzi.
Kritikát közöl a lapszámban Pucher Bálint Nyáry Krisztián említett könyvéről, Beke Zsolt pedig Bödecs László Semmi zsoltár című verseskötetéről. Pavel Vilikovský magyarul megjelent utóbbi kötetével, az Első és utolsó szerelem című novelláskötetével Gyürky Katalin recenziója foglalkozik.
Figyelem, a lapszám nyaralásra kiválóan alkalmas. Borítóját speciális kísérletek során a megújult szerkesztőség által tesztelt eljárással kifejlesztett UV-védővel vontuk be. Így az olvasó a parton hűsölve is védve marad a káros sugárzástól – ha netán elbóbiskolna. Legközelebbi, szeptemberi lapszámunkban elsősorban az idegenség fogalmát körüljáró szövegekkel foglalkozunk.
