A négy visegrádi ország miniszterelnöke csütörtökön Varsóban megállapodott abban, hogy az Európai Unió 27 tagállamának szeptemberi pozsonyi csúcstalálkozóján a V4 közös európai programot terjeszt elő.
Az alapvető értékek terén, mint például a nemzeti hagyományok, kereszténység, biztonság, lényegében eddig is egyetértés volt a visegrádi országok között, most pedig arról egyeztettünk, hogy ezt a jövőt, ezt az Európát megpróbálják közösen képviselni Pozsonyban – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Úgy vélekedett: az EU a britek kiválásával elveszítette a globális játékos szerepét, és regionális szereplővé vált. Meg kell vizsgálni, mit szükséges tenni annak érdekében, hogy az EU újra globális szereplő legyen.
Robert Fico szlovák kormányfő úgy fogalmazott: Varsóban a V4-ek azokat a témákat próbálták meghatározni, amelyeket Pozsonyban szeretnének felvetni annak érdekében, hogy „az Európai Unió a jövőben mindenki számára vonzóbb legyen“. Fico nem zárta ki, hogy augusztus és szeptember fordulóján még újabb visegrádi egyeztetésre kerül sor. Nem engedhető meg, hogy a pozsonyi EU-csúcstalálkozó fő témája a Brexit legyen, „arról kell beszélni, milyen legyen az új EU a britek kiválása után, hogyan lehet megőrizni az EU alapelveit, a négy alapvető szabadságjogot“.
„Lefektettük a szerintünk szükséges változások irányait, amelyeket ezentúl meg kell majd vitatni“ – jelentette ki Beata Szydlo, a házigazda lengyel miniszterelnök. Hozzátette: a konkrét álláspontokat az egyes témákban a következő hetekben fogják kidolgozni. „Az EU-nak szüksége van a reformokra, és mi ilyen javaslatokkal akarunk fellépni Pozsonyban“ – húzta alá. A Brexittel kapcsolatban megjegyezte: Varsónak az a véleménye, hogy az Európai Bizottság nem teljesíti a tagországok elvárasait és a brit népszavazás eredményéből sem vonta le a szükséges következtetéseket. Az EU-val ellentétben a V4-eknek „van közös jövő stratégiája“ – mutatott rá.
Csehország azt várja az Európai Unió 27 országának szeptemberi pozsonyi csúcstalálkozójától, hogy azon olyan döntések születnek, amelyek következtében az EU emberibb arculatot kap – jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök. Szerinte Prága számára három téma – a biztonságpolitika, a gazdasági növekedés bebiztosítása és az uniós intézmények eredeti szerepének betöltése – kiemelten fontos. „Az Európai Uniónak meghatározó szerepet kell játszania az Európa jövőjéről szóló vitában, az EU-nak irányítania kell ezt a vitát” – szögezte le a cseh kormányfő.
A sajtótájékoztatón mind a négy miniszterelnök bírálta az Európai Bizottságot, különösen annak migrációs politikáját.
Az Európai Uniónak tisztáznia kell álláspontját a migráció ügyében, mert jelenleg nem beszél őszintén és tisztán, nem mondja meg, hogy mi a célja – állapította meg Orbán Viktor. A magyar álláspont világos: az illegális bevándorlást európai területen kívül kell megállítani, ott kell felállítani a menekülttáborokat, és ott kell benyújtani a menedékkérelmeket. Elfogadhatatlan az Európai Bizottságnak a menekülthelyzet reformjára tett új hétpontos javaslata – szögezte le. „Nem akarunk lemondani a szuverenitásról, a határvédelemről” – hangsúlyozta a magyar miniszterelnök, hozzátéve, hogy az EB javaslatai „szisztematikusan felszámolják ezeket”.
Kérdésre válaszolva Orbán Viktor szólt a magyar határok védelmének a megerősítéséről és leszögezte: Magyarország területére engedély nélkül senki sem léphet be, és a határvédelemhez továbbra is kérte visegrádi partnerei segítségét. Úgy vélekedett, hogy a migráció „minden nap növeli az európai terrorveszélyt“.
Robert Fico, akit Orbán Viktor után kérdeztek, kijelentette, hogy Magyarország továbbra is számíthat ezen a téren Szlovákia segítségére. Szlovákia és Magyarország együttműködése eddig is nagyon hasznos volt, és Pozsony erre továbbra is késznek mutatkozik. A szlovák kormányfő ugyanakkor szükségesnek minősítette, hogy a migránsválsággal járó kockázatokról és veszélyekről végre beszéljen nyíltan az EU.
