Felsőszemeréd / Horné Semerovce
Hont, Nógrád, Gömör és Torna
Felsőszemeréd / Horné Semerovce gótikus templomának kapuzatán az 1482-es évszám olvasható, a mellette levő egykorú magyar rovásírásos emlék pedig Püspöki Nagy Péter olvasatában „Kűrakó János mester”. Ez a magyar rovásírás máig ismert legrégibb, első biztosan datálható, eredeti helyén sértetlen állapotban fennmaradt epigráfiai emléke.
* * *
A felsőszemerédi rovásírás
Ha azt halljuk rovásírás, önkéntelenül is Erdély, a Székelyföld ismert templomai jutnak az eszünkbe. Kevesen tudják hogy a ennek a nemzeti kincsünknek a Felvidéken is akad nagyon értékes példája.
Felsőszemeréd a Selmec patak völgyében fekszik az Ipolyság -Zólyom út mentén. Hajdan Hont megye ipolysági járásához, ma Nyitra megyében a lévai járáshoz tartozik. Első írásos említése IV Béla idejéből származik. A középkor folyamán előnyös helyzetének következtében a népesebb települések közé tartozott, majd a török hódoltság korában amikor a környéken számtalan csata folyt a terület birtoklásáért csaknem elnéptelenedett. Később is csak lassan fejlődött ismét a közepes falvak sorába. Jelenleg 630 lakosa van, és bár az utóbbi időben erős betelepülés tapasztalható napjainkig megtartotta magyar többségét.
A falu közepén álló temploma sok történelmi vihart átélt. Bár 1350-ben már említés esik létezéséről, első ránézésre későbbinek tűnik, hiszen több felújításon esett át, és ezek ősi jellegét szinte eltakarják. Ha a déli oldaláról közelítjük mégis megbizonyosodunk középkori eredetéről, hiszen az itt található kapuzat gótikus voltához nem fér kétség. Ép ennek a csavart pálcatagokkal díszített portálé keresztgerendáján található a titokzatos felirat amely már 1865-ben felfigyeltek. Ekkor állapítja meg Rómer Flóris, hogy a korábbi feltételezések melyek ószlávnak tartották a feliratot hamisak és valójában magyar rovásírásról van szó. Püspöki Nagy Péter kutatómunkájának köszönhetően megfejtését is ismerjük amely így hangzik: „1482 Kürakó János mester”.
Ezek szerint ez az eddig felfedezett rovásírásos felirataink legrégibb pontosan datált emléke! 1987-ben újabb rovásírásos emlék került elő a templomból. Ezúttal a tetőszerkezet javítása közben a szentély feletti fémkereszten találta Snírer János helyi lakos azt a rejtélyes jelekből álló feliratot melyet Tipary László a következőkép fejtetett meg: „Szentséges hely, Szerény, dicsér e felirás.1482 június 3-án.”
Mindkét rovásírásos felirat Felsőszemerédet a magyar kultúra kiemelkedő emlékhelyei közé emeli. Sajnos, a falu nevét inkább a templom közelében álló erotikus szalon tette hírhedté. A templomon kívül három kastély található itt, sajnos elég rossz állapotban, ami nagy kár, hiszen az idegenforgalom ideális feltételeket biztositana a környék fejlődésének.
Említésre méltó még a Stainlein-Saalenstein család kriptája, valamint a 150 méter hosszú uradalmi pince. A községben mai napig számtalan tipikus palóc parasztházat találunk.
Brogyányi Mihály
