Szlovákia továbbra is az egyik legrosszabban értékelt uniós tagország a bíróságok függetlenségének tekintetében. A korrupció változatlanul a vállalkozások egyik legnagyobb akadálya Szlovákiában.
Ezt állapította meg a 2017. évi uniós igazságügyi eredménytábla, amely összehasonlító áttekintést ad az uniós tagállamok igazságügyi rendszereinek hatékonyságáról, minőségéről és függetlenségéről. A jelentés hatvan grafikonos táblázatot tartalmaz, és különböző szempontokból – például ügytípusok, valamint az ítélkezési fórumok szintje szerint – veti össze a tagállamok bíróságainak hatékonyságát, ügyintézési idejét, az elintézett és elintézetlen ügyek mennyiségét, illetve az igazságszolgáltatási rendszer társadalmi beágyazottságát, megítélését.
A célja, hogy segítséget nyújtson a nemzeti hatóságoknak abban, hogy javítsák az igazságügyi rendszereik hatékonyságát. A korábbi kiadásokhoz képest a 2017-es eredménytábla az igazságügyi rendszerek működésének új aspektusait vizsgálja, például, hogy a fogyasztók milyen könnyen férhetnek hozzá az igazságszolgáltatáshoz, és milyen csatornákat használnak a vállalkozások elleni panaszok benyújtására. Először fordult elő, hogy a pénzmosási bűncselekményekkel kapcsolatos bírósági eljárások hosszát is mutatja.
Szlovákiában az igazságszolgáltatás függetlensége tekintetében az elmúlt évvel összehasonlítva elhanyagolható javulás tapasztalható csupán. A dokumentum említést tesz a bírók felülvizsgálatáról a Nemzetbiztonsági Hivatal alapanyagai alapján, ami továbbra is aggodalomra ad okot az igazságszolgáltatás függetlenségében, a szlovák Alkotmánybíróság előtti eljárás róluk még folyamatban van. Aggodalomra ad okot továbbá az is, hogy a három megüresedett alkotmánybírói helyre még mindig nem neveztek ki alkotmánybírókat.
Nem megfelelő a rendőrség átláthatósága sem
A bizottság azt is megfigyelte, hogy a korrupció továbbra is az egyik legnagyobb akadálya a vállalkozásoknak Szlovákiában. Ez a probléma különösképpen a közbeszerzés és a közigazgatás kölcsönhatása terén válságos, hangsúlyozza a jelentés. A Világgazdasági Fórum szerint (2017-ben) Szlovákia a 138 vizsgált ország közül a 122. helyen van az állami forrásokkal való visszaélés terén, és a 89. helyen a szabálytalan kifizetések és a kenőpénzek terén, amivel ezen a téren az Európai Unió legrosszabb tagországai közé tartozik.
„Az uniós igazságügyi eredménytábla 5. (2017-es) kiadása megerősíti, hogy a hatékony igazságszolgáltatási rendszerek elengedhetetlenek a vállalkozás- és befektetésbarát környezetbe vetett bizalom megteremtéséhez az egységes piacon” – jelentette ki Vĕra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős uniós biztos. „Felszólítom a tagállamokat, biztosítsák, hogy valamennyi igazságügyi reform tartsa tiszteletben a jogállamiság elvét és az igazságszolgáltatás függetlenségét. Ez kulcsfontosságú a polgárok és a vállalkozások számára annak érdekében, hogy maradéktalanul élhessenek jogaikkal. Egy független és jól működő igazságszolgáltatási rendszer minden demokrácia alappillére” – mondta a cseh uniós biztos.
A dokumentum szerint a korrupció elleni küzdelmet akadályozhatja a rendőrség és az ügyészségek nem megfelelő átláthatósága és felelőssége a nyilvánossággal szemben. Mivel Szlovákiában a rendőrfőnököt és a rendőrségi felügyelőséget még mindig a belügyminiszter nevezi ki, akinek egyúttal az alárendeltjei is, csökkenhet a rendőrség függetlenségének szintje, és akadályt jelenthet ez az érzékeny vagy a felsőbb szintű korrupciós esetek kivizsgálása terén. A rendelkezésre álló adatokból továbbá az is kitűnik, hogy a korrupciós bűncselekményekért járó büntetések kirovásában az ügyészségnek van meghatározó szerepe, mivel a bíróságok csak az ítéletek egy kis részéről döntenek. A kivizsgálás feletti nyilvános ellenőrzést, illetve a korrupció és a hatalommal való visszaélés büntetését a Legfőbb Ügyészség aránylag alacsony szintű átláthatósága is akadályozza, állapítja meg a dokumentum. Másrészt viszont a bizottság értékelte a postafiókcégek elleni ambiciózus új törvényt, amely véleménye szerint fontos lépést jelent a nagyobb átláthatóság és a korrupció mértékének csökkentése felé.
Javult a lezárt perek aránya
A dokumentumban Szlovákia viszonylatában az áll továbbá, hogy az ország erőfeszítéseket tett igazságszolgáltatási rendszerének javítása érdekében, a hatékonyság és a minőség szempontjából is. A kormány 2016-os programnyilatkozata az igazságszolgáltatás reformját az egyik prioritásaként határozza meg, s a bíróságokról származó adatok azt mutatják, hogy az igazságszolgáltatás hatékonysága javulóban van, olvasható az összehasonlító eredménytáblán.
A polgárjogi és kereskedelmi perek rendezésének aránya, azaz a megoldott ügyek új ügyekhez viszonyított aránya jelentősen javult, ám az ügyek megoldásához szükséges átlagidő még mindig az egyik leghosszabb az uniós tagországokban, és egyre csak hosszabbodik.
Az igazságügyi reformok finanszírozása ezenkívül továbbra is nagy mértékben az uniós strukturális alapoktól függ, ami aggodalmakra ad okot a hosszabb távú fenntarthatóságuk tekintetében. A bizottság azt is megállapította, hogy az igazságszolgáltatás terén dolgozó alkalmazottak szerint még mindig hiány van a képzett kisegítő adminisztratív alkalmazottakból.
Magyarországon különbség van a bíróságok függetlenségének megítélésében
A bíróságok függetlenségének magyarországi megítélésében jelentős különbség van a lakosság és a vállalatok képviselőinek véleménye között. A lakosság megítélése szerint Magyarország öt helyet lépett hátra az uniós tagállamok sorában az előző jelentéshez képest: tavaly 28-ból a 15. volt, idén pedig a 20. helyre került. A vállalatok esetében viszont fordítva történt, a tavalyi 22. helyezés után Magyarország most a 16. helyre került.
Ennek kapcsán Věra Jourová uniós igazságügyi biztos kijelentette, a magyar felsőoktatási törvény módosítása mellett ezt a kérdést is meg fogják vitatni a biztosok kollégiumának ülésén. Bár azt is elismeri, hogy a jelentés nem feltétlenül tükrözi ezen aggodalmakat, mivel az értékelés tavalyi adatokon alapul, és elképzelhető, hogy az idei eredmények mást mutatnának.
Az elsőfokú ítéletek meghozatalához szükséges idő tekintetében Magyarország a közigazgatási ügyek terén a második, a polgári és a kereskedelmi ügyekben a tizedik helyre került a listán.
Az EB először vizsgálta a pénzmosási bűncselekményekkel kapcsolatos bírósági eljárások hosszát, és ebben a tekintetben messze Magyarországon volt a legrosszabb a helyzet 2015-ben. Egy évvel korábban kevesebb mint 400, 2015-ben viszont nagyjából 1100 napot kellett várni az elsőfokú ítéletre.
Magyarország a beérkezett és a lezárt ügyek számának egymáshoz viszonyított arányát tekintve a középmezőnyben van. Ez az arány valamivel 100 százalék felett van, vagyis a bíróságok több ügyben jutnak el az elsőfokú ítéletig, mint ahány új ügy beérkezik. A függőben lévő eljárások számát száz főre vetítve értékelte a brüsszeli testület. Száz magyarra vetítve valamivel egy fölött van az elsőfokú döntésre váró ügyek száma, ez a harmadik legjobb eredmény az uniós tagországok között.
A 100 ezer főre jutó bírók számát tekintve Magyarország az élbolyban található. A közzétett oszlopdiagram tanúsága szerint mintegy 30 bíró jut 100 ezer magyarra. Az ügyvédek számát illetően Magyarország a középmezőnyben van, 100 ezer emberre nagyjából 130 ügyvéd jut.
(SITA, europa.eu, vg.hu/Felvidék.ma)
