Vatikánvárosban a pápa különleges misét pontifikál. E rendkívüli alkalommal hallgatósága között ott van a teljes diplomáciai testület, több száz bíboros, prelátus, pap, apáca, valamint több ezer zarándok, köztük számos felvidéki is, úgy ahogyan a nagyvilágban máshol is.
New York City-ben, az Atlanti-óceán túlsó oldalán a rendőrség kordont állít fel és nem enged be járműveket a ragyogóan szép sugárútra, a Fifth Avenue-ra. Elegáns ruhába öltözött New York-iak – frakkot öltött férfiak és hivalkodó kalapot viselő nők – túláradó jókedvükben sétálnak fel s alá a sugárúton.
Az észak-afrikai háromszáz éves templom homályában húsz fehér miseruhás pap énekel és dobot ver. A tömjénezőből tömjén füstje árad szét. Egy másik papi csoport is bekapcsolódik a szertartásba és óliturgikus nyelven olvassa a Bibliát. A hívek némán figyelnek. A jelenlevők közül csak kevesen értik a szöveget. A szertartás hajnali három óráig is eltart.
Az Egyesült Királyságban körkérdést intéztek az emberekhez, s ebből kiderült, hogy minden három szigetlakó közül egy nem tudta, miért is ünneplik a húsvétot. De Nagy-Britanniában is, miként a világ legtöbb országában, a húsvét még mindig a keresztény világ legfontosabb egyházi ünnepe.
Egy enciklopédia szerint a húsvét „a keresztény egyházi év fő ünnepe, amelyen megemlékeznek Jézus Krisztus haláláról és harmadik napon történő feltámadásáról“.
Sokan azonban nem így tekintenek a húsvétra. Az egyik napilap a húsvéthoz kapcsolódó üzleti szellemről szólva elmondta, hogy „a húsvét a legnagyszerűbb történet, amelyet valaha eladtak“.
A húsvét, ez a legfontosabb keresztény ünnep a második legnagyobb alkalom az ünnepi ajándékozásra, ugyanis – egyes egyházi személyek szerint – a karácsony elvilágiasodásának mintájára megy végbe.
Néhány évvel ezelőtt például az Egyesült Államok édességkészítői 815 millió dollár értékű áru eladására készültek fel. A húsvét a második legnagyobb édesség-fogyasztási időszak az Egyesült Államokban. Az egyik vállalat több mint százféle húsvéti cukornyuszit készített.
Az északi féltekén rendszerint ilyenkor szokták kiadni az iskolásoknak az egyhetes szünidőt. A fiatalok, ahol csak tehetik, melegebb tengerparti üdülőhelyekre mennek szórakozni. Mások a húsvéti időt a síszezon végének tekintik – egy utolsó alkalomnak, amikor még élvezhetik a tél örömeit.
Norvégiában, ahol a lakosság 88 százaléka az államvallásnak, a lutheránus egyháznak a tagja, egy felmérés szerint csak 14 százalék készül elmenni a templomba a húsvéti ünnepekre. Közel 75 százalékuk elismerte, hogy a húsvét számukra már nem vallási ünnep. Azt mondták, szívesebben mennek síelni.
„A gyermekek számára sok országban – jegyzi meg Robert J. Myers Celebrations (Ünnepek) című könyvében – a húsvét szórakozást, meglepetéseket és valószínűleg sok-sok cukorkát és édességet jelent, amely kitart mindenszentek napjáig.“
Jack Santino, az ohioi Bowling Green State Egyetem népszokás és folklórkutató tanára elismerte, hogy „a húsvét elvilágiasodása jellemző a fogyasztási javakat előtérbe helyező mai társadalomra. A húsvét megünneplésének fókuszában a húsvéti nyuszik állnak, és nem a feltámadás“ – tette hozzá Jack Santino.