A magyarság összetartozásának úgy kell kifejeződnie, hogy egyaránt vessen számot a valóságos helyzettel, a magyarság többközpontúvá válásával, az egyes nemzetrészek önálló fejlődésével, az Európai Unió lehetőségeivel, ugyanakkor megmaradjon a nemzet egysége – fejtette ki Sólyom László a temesvári emlékév alkalmából kedden, Temesváron felolvasott üzenetében. A köztársasági elnök üzenetét a „Küzdelem és építés – Temesvár, 1989 – Húszéves a rendszerváltás” címet viselő emlékév ünnepi gálaestjén hallgathatta meg a közönség a Temesvári Opera épületében. Sólyom megállapította: 1989-ben a kommunizmustól való megszabadulás közel hozta egymáshoz Kelet-Közép-Európa népeit és országait.
A megnyert szabadsággal élni kell – vallja az államfő, feltéve a kérdést: vajon helyesen éltünk-e vele? Ceausescu diktatúrája a félelemre és a megosztásra épített, az általános félelmet a forradalom elűzte, bátorságot öntött a szívekbe, a hadsereg is hamar átállt a felkelők oldalára. A megosztás azonban erősnek bizonyult – írja Sólyom László, utalva arra, hogy a diktatúra a magyaroknak az ellenség szerepét szánta.
„Megtapasztalhattuk, hogy ennek kárát sokkal nehezebb orvosolni, mint a félelmet. Pedig 1989 igazolta, hogy a romániai magyarság szülőföldjéért áldozatra kész közösség, akkor és ott, a forradalom pillanataiban, románok és magyarok közös küzdelmében ez nem is volt kérdés” – áll a magyar államfő üzenetében. Ha a megnyert szabadsággal élni kell, ennek része a Romániában élő magyar nemzetrész viszonyának újra-meghatározása mind a többségi nemzethez, mind a magyarság egészéhez és az anyaországhoz – folytatta gondolatmenetét Sólyom László. Úgy vélekedett: a magyarság összetartozásának úgy kell kifejeződnie, hogy egyaránt vessen számot a valóságos helyzettel, a magyarság többközpontúvá válásával, az egyes nemzetrészek önálló fejlődésével és felelősségével, továbbá az Európai Unió lehetőségeivel, s ugyanakkor a nemzet egysége megőrzésével.
A kulturális nemzet koncepciója ehhez ad segítséget – olvasható az üzenetben, amely szerint a kulturális értelemben vett nemzet a magyarság mint nyelvi, történelmi és kulturális közösség egységét és fenntartását jelenti. „Közösségünk fenntartása a legfontosabb, hiszen a nemzet alapja a megegyezés, a vágy és a közös akarat arra, hogy együtt folytassuk gazdag örökségünket” – fogalmazott az államfő. A kulturális nemzet olyan egységet képez – írja -, amely tagjainak állampolgárságától független, s nem áll ellentmondásban avval, hogy emellett ki-ki integrálódjék saját államába és annak társadalmába. Az Európai Unió nemcsak gazdasági, hanem érték- és jogközösség is – fűzte hozzá. A szubszidiaritás és a decentralizáció elvei a kisebbségben élő nemzetrészek javára fordíthatók – állapította meg Sólyom, hangsúlyozva: az uniónak nemcsak államok, hanem kulturális nemzetek és a régiók uniójává is kell válnia.
„Húsz esztendő távlata talán már elegendő arra, hogy különösen megbecsüljük az együtt megvívott forradalom értékét. Az 1956-os magyar és az 1989-es román lyukas zászló: ugyanaz a megtisztulás” – áll a köztársasági elnök üzenetében. Kifejezte reményét, hogy a húsz évvel ezelőtt történtekre való emlékezés talán meghozza végre a rehabilitációt azoknak a magyaroknak és románoknak is, akik 1956-ban a forradalom melletti kiállásukért szenvedtek súlyos börtönt és üldöztetést.
MTI
