Aligha akad olyan ember, aki nem ismerné a mondást: Ha Medárd napján esik, negyven napig esik. Az utóbbi években, a globális felmelegedésnek is köszönhetően egyre ritkábban hull az égi áldás június 8-án. A mai időjárás-előrejelzés szerint is, kicsi a csapadék esélye.
Egy kiadós, jó esőre várnak már hetek óta a mezőgazdászok, égi áldás után sírnak a termőföldek, de a konyhakertek is. Most fejlődnek a növények, szükségük volna nedvességre.
De vajon honnan ered a Medárd naphoz köthető esőjóslás? Valaha régen az emberek a természet rendjéhez igazodtak, és sokéves megfigyelések alapján jósolták meg, mikor milyen idő vár ránk. S úgy tapasztalták, ha június 8-án esik, akkor az egész nyári hónap hűvös és csapadékos lesz. De persze, nem csupán erre következtettek az időjárásból. Úgy vélték, ha szép napos idő van ekkor, akkor negyven napos aszály várható. Egyes vidékeken a várható szőlő- és szilvatermést is „megjósolták” a Medárd napi időből. Úgy gondolták, ha meleg és napos idő van ezen a napon, jó gyümölcstermés várható, ha esik, akkor viszont bő gabonatermésre számíthatunk, viszont savanyú lesz a bor.
Mit mond a tudomány?
A Medárd-napi esőzéseknek van tudományos magyarázatuk is. Ez a Dél- és Délkelet-Ázsiában jelentkező monszunra vezethető vissza, ami Európában is előfordul, persze sokkal enyhébb formában. Arról van szó, hogy a kontinens belső területei felmelegednek, és a felemelkedő meleg légtömegek helyébe az Atlanti-óceán felől hűvös, páradús levegő tódul. Így a nyár eleji időjárást többnyire nyugati irányból érkező, gyakran igen heves, dörgő-villámló hidegfront-betörés jellemzi. A front mögött óceáni légtömegek érkeznek. Ez az oka annak, hogy a június hazánk legcsapadékosabb hónapja. Bár természetesen ez esetben is igaz, hogy a kivétel erősíti a szabályt.
(Forrás:harmonet.hu)
