A Mécs László Szabadegyetem csütörtöki, július 13-i programja a Szent László-forráshoz és növénytemplomhoz vezető gyalogtúrával kezdődött. Majd a táborban Köteles Gusztáv, okleveles agrármérnök, a Gulág Kutató- és Erőszakkal Elhurcoltak Szlovákiai Asszociációjának alelnöke; Máté László, tanár, népművelő, kultúrdiplomata, pedagógiai író, meseíró és Batta György, szlovákiai magyar költő, író, műfordító, újságíró, publicista tartott előadást.
Batta György tudósítónk hírportálunkat telefonon tájékoztatta a mai eseményekről. Kora este éppen zajlott az Arany 200 busz megtekintése. A Petőfi Irodalmi Múzeum mozgókiállítása a 200 éve született Arany János előtt tiszteleg. A reprezentatív tárlatnak az „Önarckép álarcokban” címet adták, melynek elkészítették az iskolai oktatást kiegészítő, országosan utazó változatát is. Az e célra átalakított „Arany 200 busz” június elejétől járja az országot, s eljutott Jászóra is, s ott állomásozik majd vasárnapig.
Arany 200 busz Jászón (Fotó: Csemadok)
Az egyedi látványvilágú kiállítás versek, képek, különféle dokumentumok és relikviamásolatok segítségével mutatja be Arany János életművét, kapcsolatait, költészetének máig ható jelentőségét. A buszba manuális játékokat és a digitális eszközöket is beépítettek, melyek nem csupán szórakoztató élményt nyújtanak, de mélyebb tudást is közvetítenek.
A csütörtöki nap a szabadegyetem hagyományaihoz illeszkedett, idén is gyalog zarándokoltak el az érdeklődők Jászóról Debrődre. Az idő ezúttal kedvezett. Az ebédet, a helyben sült szalonnát és kolbászt a Szent László forrásnál költötték el.
Együtt elmélkedtek Szent Lászlóról, a Szent László-emlékév, a lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából. A gyalogtúrát ezúttal is Mihályi Molnár László, a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmány alelnöke vezette. A túra a táborozás egyre fontosabb pontjává válik, misztikuma van ezen a vidéken Szent Lászlónak.
Túra a növénytemplomhoz (Fotó: Csemadok)
A délután az emlékezés jegyében tovább folytatódott. Köteles Gusztáv, okleveles agrármérnök, a Gulág Kutató- és Erőszakkal Elhurcoltak Szlovákiai Szövetségének alelnöke bemutatta könyvét, melyben arra a századra emlékezik, amelyik az emberiség történelmében is a legpusztítóbb a leggyilkosabb század volt.
Megválaszolatlan kérdésekre kereste a választ: Miként lehetséges Európa közepén a 20. század derekán hatalmat adni egy olyan rendszernek, amely az erőszakra, a népirtásra, a hazugságra, és az Istentelenségre épül? A pusztító őrület a második világháborúban érte el tetőfokát, amely több halálos sebet ejtett, és három nagy tragédiát zúdított nemzetünkre: a magyaroknak nevezett zsidó honfitársaink elhurcolása, és kiirtása, a Második Magyar Hadsereg Don-kanyari pusztulása, hadifoglyok és civilek szovjet megsemmisítő táborokba való elhurcolása.
A szerző nem hagyta figyelmen kívül a Kárpát-medencei magyarság még két tragédiáját: azt hogy Leninnek Sztálin, Masaryknak pedig Beneš lett az utódja. A kortörténelmi dokumentummá formálódó visszaemlékezés központi témája az erőszakkal történt elhurcolás, annak egész Felvidékre – illetve Szlovákiának minden településére kiterjesztett áttekintése.
Köteles Gusztáv (Fotó: Csemadok)
Ezen belül a szerző részletesebb tájékoztatást nyújtott személyes kutatásai során szűkebb hazájáról a Bódva-völgyéről. Azzal kell szembesülnünk, hogy már alig-alig vannak túlélők. A szerző azt szeretné, ha ezt a tragédiát legalább lelkileg sikerülne rendbe tenni.
Máté László, tanár, népművelő, kultúrdiplomata, pedagógiai író, meseíró Fábry Zoltán születésének 120. évfordulójára világította rá a figyelmet. „Fábry Zoltán neve már az életében mérték lett: emberség mértéke. Strázsán állt; a humánum, az antifasizmus fontos őrhelyén. A vox humanának volt a harcosa; az emberiség táborának a felelőse. A mindenkire és mindenütt kiterjesztett emberségért küzdött: magyarként az egész emberiségért. Stósz, a Kassa fölötti kis helység, amelyben élt, már életében zarándokhely lett” – vallja Máté László.
Hangsúlyozta, Fábry Zoltán születési évfordulója mintha kiesett volna az emlékezeti tudatunkból, pedig Fábry volt az, aki az egész életművét, otthonát a Csemadokra hagyományozta. Úgy érzi, mintha ma Fábry nem lenne a fontosságához méltóan megbecsülve.
Máté László (Fotó: Csemadok)
Ezt a gondolatmenetet folytatta Batta György, szlovákiai magyar költő, író, műfordító, újságíró, publicista is, aki „Fábry, Márai, Esterházy – az én történelemkönyvem lapjairól.”címmel tartott előadást.
„Én úgy látom, hogy a Trianon utáni idők viharzásában, melyekből hetvennégy esztendőt megéltem, három személyiség tudott rendkívüli és tartós hatással lenni a felvidéki magyar nemzeti közösség életére: Fábry Zoltán, Márai Sándor és Esterházy János. Fábry Zoltánt személyesen ismertem, kis könyvet is írtam róla; Márai Sándor Kassáját még megtapasztalhattam 1959-ben, mert ettől az esztendőtől kezdve tizenkét évet töltöttem városában; Esterházy János szülőföldjét, a zoboraljai szórvány magyarságot pedig nyitrai főiskolás éveimben tanulmányozhattam. Tíz esztendeje, örömömre, első kézből tájékozódhatok a vele kapcsolatos kutatások állásáról. Előadásomban e három, összmagyar viszonylatban is kimagasló személyiségről szóltam – mondta Batta György.
Kifejtette, a történészekkel, kutatókkal, irodalmárokkal ellentétben azt vizsgálja, hogy ezen fontos egyéniségeknek a lelki világában milyen változások eredményezték, hogy különböző utakon ugyan, de mindvégig hűségesek maradtak a legvadabb történelmi viharok közepette is a magyarsághoz, s szüntelen azt hangsúlyozták, hogy a trianoni események igazságtalanok voltak.
T. Nagy Imre is a hallgatók között (Fotó: Csemadok)
A csütörtöki nap filmvetítéssel zárult. Az „Ahonnan elindultam… Batta György portréja a Bódva-völgyi Stúdióban készült, T. Nagy Imre rendezte, akivel a résztvevők elbeszélgettek a látottakról. A filmet sugározta a Duna World majd az Echo TV is. „Jászón egy szellemi műhely alakult ki, ahol közös dolgainkat kibeszélhetjük” – tette hozzá Batta György.
A Mécs László Szabadegyetem a hétvégén is tart. Várják az érdeklődőket a jászói kempingben.
