„Négy zsákkal lett kevesebb a gabonánk, mint tavaly” summázza az aratás végeredményét egy néhány áron gazdálkodó gazdasszony. Fél percig sem tart neki, míg fejben kiszámítja, hogy nagyjából negyed annyival termett kevesebb, mint tavaly. A szomszéd földön is javában merik fel a gabonát, ott is arról diskurálnak, bizony a nagy szárazság elég komoly terméskiesést okozott.
Régen nem kezdődött olyan korán az aratás a Csallóközben, mint az idén. Voltak területek, ahol már jóval Péter és Pál előtt a gabonatáblákba „haraptak” a kombájnok. Ahogy errefelé mondják, bizony kínjában előbb beérett a gabona. Alacsony száron, kisebb kalászokkal, laposabb szemekkel. A gazdák hiába kémlelték egész májusban és még június elején is az eget. Csak nem jött az égi áldás.
Akkor van jó termés, ha esős és hideg a május, tartja a népi bölcsesség. Hát az idén ez nem jött be. Esőt nem, de perzselő napsugarakat annál inkább kaptak a gabonaföldek. Egyedül abban bízhatnak a földművelők, hogy a gabona átvételi ára az idén magasabb lesz, mint tavaly, amikor sok helyütt rekordtermésnek örülhettek, de aki kénytelen volt – magtár híján – hamar eladni gabonáját, annak az sokszor csak bagóért sikerült.
Nagy lutri ez
„Négyszáz hektáron termelünk gabonát, az aratással most finiselünk. A pontos terméskiesést még nem tudom, de olyan 20-25 százalékosra saccolom” – mondja egy mezőgazdasági vállalkozó, amikor arról faggatom, milyenek a terméskilátások. Tavaly neki is csurig teltek a magtárai, és nagyon nehezen tudta eladni jó minőségű gabonáját.
„Az volt a szerencsém, hogy én tudtam várni, nekem nem volt sürgős megszabadulni a terméstől, így korrekt áron tudtam értékesíteni” – mondja. Rögtön hozzáteszi, sokan pórul jártak, mert idejekorán túl kellett adniuk a gabonájukon. Amikor a várható felvásárlási árakra kérdezek rá, csak annyit mond: majd elválik… Régóta a földből él és tudja, mekkora lutri ez. Rengeteg munka és befektetés, amit egy nagy vihar vagy éppen az eső krónikus hiánya tönkrevághat.
A hivatalos becslések szerint az idén nagyjából 20 százalékkal kevesebb gabona termett, mint tavaly, ami egyértelműen a szárazság számlájára írható. Ám a termés mennyisége és minősége sok tényezőtől függ. Például, hogy tudtak-e öntözni, milyen földbe került a vetőmag… Azt meg csak úgy margóra fűznénk hozzá, hogy a kevesebb termés általában kenyéráremelést szokott eredményezni…
Ha az ember kimegy a határba és a tájat kémleli, már most jól látja, hogy bizony a kukorica is megsínylette az égi áldás hiányát. Sokkal alacsonyabb és vékonyabb a szára… A tavalyi sudár magas kukoricarengeteg helyett idén sokkal silányabbak és alacsonyabbak a kukoricatáblák. „Három helyre vetettünk az idén kukoricát, az egyikből már biztos, hogy csak siló lesz” meséli egy ismerősöm, akinek az édesapja földes gazda. Úgyhogy mindez sejteti, bizony kukoricából sem lesz jó termésük a mezőgazdászoknak…