„Jelentős dolog megélni egy 500 éves évfordulót, nem mindenkinek adatik meg ez” – mondja büszkén Pósa Dénes, a Nemesradnóti Református Egyházközség gondnoka. A parányi református gyülekezetben az idei kerek évforduló alkalmából nagyot álmodtak, óriásmolinót helyeztek a templomra, és Pál István „Szalonna” koncertre készülnek.
Nemesradnóton augusztus 25-én népzenei koncertet szerveznek egyházzenei betéttel, melyhez nem mást, mint a Pál István „Szalonna” és Bandája zenekart sikerült megnyerniük. Mint a szervezőktől megtudtuk, a rendezvény Magyarország Kassai Főkonzulátusának a fővédnöksége alatt és a Gömöri Református Egyházmegye társszervezésében valósul meg, s ez az összejövetel több szempontból is jeles alkalom lesz.
Ünnepelni zenével lehet
A Nemesradnóti Református Egyházközség kis gömöri gyülekezet, 40 taggal, de tenni akarásával évről évre szeretne megújhodni. Fogyatkozó tagjai számára, de az új érdeklődőknek is színvonalas rendezvényeket igyekszik biztosítani, s templomukat is folyamatosan fejlesztik. Legutóbb hangosítást szereltek be, de az őseik iránti tiszteletből tervezik az emlékjelhagyásokat is. Ezúttal viszont ünneplésre hívnak.
A hegedű és a népzene nem áll távol a falutól sem, hiszen egykor híres szülötte, Pósa Lajos szerkesztő, költő, dalszerző nagyon sok nótát írt Dankó Pista cigányprímás hegedűjére.
Szeretnék ezzel a koncerttel is felkelteni a fiatalokban az érdeklődést a népzene iránt, s olyan alternatívát felmutatni, amely nem a hőzöngésről szól. A könnyedebb koncert mellett elhangzik majd Isten igéje is, rávilágítva a reformáció fontosságára.
Agócsné Galgóczy Tímea lelkész és Pósa Dénes gondnok a nemesradnóti református templomban (Fotó: Majoros Jácint)
„Tapasztalhatjuk környezetünkben, hogy a megszokott hagyományt előbb el-elhagyogatjuk, később teljesen megszüntetjük, s végül elfelejtjük. Úgy érzem, ebbe az irányba tart a magyar nóta éneklése, művelése is. Községünkben mély hagyománya volt a nótázásnak, lakodalmakban, húsvétkor, összejöveteleken. Ez egy természetes, hagyományos kultúra ápolásából adódott. Komoly támogatást adott ennek egykor költőnk, Pósa Lajos, akinek nagyon sok versét megzenésítették, többek között Dankó Pista, Lányi Géza és sokan mások. Ezek a versek, illetve nóták közismertekké, kedvencekké váltak a faluban. Még a közelmúltban is több cigánybanda volt a faluban, és akadt olyan prímásunk, akinek híre volt az egész járásban. A zenészek megöregedtek, s a helyükbe nem léptek újak, más zenei irányzatok váltak közkedveltté. Sajnos a nóták lassan feledésbe merülnek” – mondja Pósa Dénes.
Lajos-nap Szalonna és Bandájával
Augusztus 25-e éppen Lajos napjára esik, amikor a budapesti Pósa Lajos Asztaltársaság Kossuth Lajos emlékének is adózva mindig nagy mulatságot csapott. Az idei nemesradnóti zenei program hasonló szellemben áll be a sorba, mely a Balog-völgyében is egy központi ünnepségnek tekinthető, hiszen számítanak a környező települések gyülekezeteire is.
Pál István gyönyörű zenét játszik szívvel-lélekkel. „Értékmentő és példamutató egyéniség ezen a téren. Egy kárpátaljai kis református magyar közösségből emelkedett fel országos, sőt ennél magasabb szintre elhivatottságának, munkájának, kitartásának köszönhetően. Példamutató abban is, hogy sikeres emberként sem felejti el gyökereit, szakít rá időt, hogy rendszeresen hazajárjon Kárpátaljára, ismertesse a Kárpát-medence zenéjét és tanítsa is azt. Egyik beszélgetését hallgatva tudtam meg, hogy otthon, Kárpátalján nagyon sokat tanult egy idős cigányprímástól. Ma pedig ennek a prímásnak ő tanítja zenélni az unokáját. Páratlan dolog ez. Mi is szeretnénk, ha az itteni koncerthallgatóság felfigyelne erre a hozzánk valóban közel álló zenére, s reméljük, akad majd, aki feltöltődve esetleg hegedűt vagy más hangszert vesz a kezébe” – fejtette ki Pósa Dénes.
Szalonna és Bandája – Gera Attila, Sándor Ürmös, Pál István, Pál Eszter, Doór Róbert, Karacs Gyula (Fotó: Bácsi Róbert László)
Pál István „Szalonna” és Bandája együttesére 2014-ben akkor figyeltek fel a nemesradnótiak, amikor Pósa Lajos és Az Én Ujságom Magyar Örökség Díjátadóján voltak Budapesten. Ugyanekkor ismerték el Magyar Örökség Díjjal a kultúrát, hitet és a magyarság összetartozását erősítő népzenei szolgálatát is a zenekarnak. A kárpátaljai születésű népzenész és együttese december 13-án vehette át a kitüntetést a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, s zenei szolgálatával végigkísérte a díjátadást.
„A 2012-es sikeres, azóta szintén Magyar Örökség Díjas Credo nemesradnóti koncertjét követően nem is volt vitás, hogy Pál István „Szalonnát” is meg kell hívnunk templomunkba. A program tervezése már két évvel ezelőtt elkezdődött, amikor részt vettünk az együttes kassai fellépésén. Felvettük a kapcsolatot az együttessel, s azóta figyelemmel kísérjük és a gyülekezeti tagok körében népszerűsítjük a tevékenységét. Tavaly az egyház berkein belül felhívták a figyelmet, hogy a 2017-es év a reformáció éve lesz, melyhez mi helyi szinten így szeretnénk kapcsolódni” – tudtuk meg.
Óriásplakátot helyeztek a templomra
Mint ismert, 2017 a reformáció emlékéve, annak tiszteletére, hogy 500 évvel ezelőtt Luther Márton megfogalmazta tanait, s 95 tételét kitűzte a wittenbergi vártemplom kapujára, mely reformok sorozatát eredményezte az élet minden területén. A reformáció ma is üzenetet hordoz mindannyiunk számára, s ezt szeretnénk eljuttatni a gömöri gyülekezetekhez is.
A reformáció 500. évfordulója alkalmából a 3,5×4,5 méteres óriásplakát a templomtornyon (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Agócsné Galgóczy Tímea, a nemesradnóti gyülekezet lelkipásztora a templomtoronyra kifeszített óriásplakátról elmondta, hogy a Jelenések könyve 3. fejezetének 8. versét választották rá mottóul: „Íme, nyitott ajtót adtam eléd, amelyet senki sem zárhat be, mert bár kevés erőd van, mégis megtartottad az én igémet, és nem tagadtad meg az én nevemet.“
„Krisztus nyitogatja az emberi szívek ajtaját is, s hétről hétre lehetőségeket ad mindannyiunk számára, hogy közeledjünk felé, és hitben erősödhessünk az ige által“ – mondta Agócsné Galgóczy Tímea. Kifejtette, hogy a zenén keresztül megszólíthatóak más gyülekezetek tagjai is. „Kodály Zoltán is azt mondja, hogy a léleknek is vannak olyan régiói, amelybe csak a zene világít be. Hiszem, hogy nagyon sokakat megérint majd ez a népzenei koncert“ – tette hozzá.
Fontosnak tartják tehát, hogy egy ilyen esemény kapcsán is felhívják a figyelmet arra, kis közösségek is képesek nagy dolgokra, a közös akarat egybetartja, megújítja az elfáradt közösségeket is és egyben példát mutat a többi kis közösség számára. „Ha pedig azt mutatjuk és magunk is azt látjuk, hogy a közösség képes cselekedni, ez erőt ad mindenkinek és valóban képessé válunk nagy tettekre is” – vallja Pósa Dénes, a Nemesradnóti Református Egyházközség gondnoka.
Hálaadás az embereknek, a lelkésznek, Istennek
A gondnok szerint a református templomban megvalósuló koncert három alappilléren nyugszik.
Kedves pillanat a nemesradnóti szeretethíd alkalmával (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
„Mikor az őseink az 1870-es években úgy döntöttek, új templomot építenek a régi helyébe, akkor egy ilyen nagy templomra volt igény. Annak ellenére, hogy szép rendezvényeink vannak manapság is, mi ezt a templomot megtölteni hívekkel már nem tudjuk. Ezért tartottuk és tartjuk fontosnak, hogy néha egy-egy nagyobb rendezvény kereteiben megtöltsük a padokat” – mondja Pósa Dénes. A továbbiakban kifejtette, szeretnénk leróni ezzel is a tiszteletüket a templom építőinek, fenntartóinak, karbantartóinak, ápolóinak, szépítőinek. „Ez a koncert tehát egy hálaadás az embereknek” – tette hozzá.
Elmondta, lényegesnek tartja, hogy éppen a mi életünkben emlékezünk az 500 évvel ezelőtti reformációra. „Sok idő eltelt azóta és mi itt vagyunk magyarként, reformátusként. Emlékezünk a kerek évfordulóra és ünnepeljük azt. Ünnepelni pedig igazán csak zenével lehet. Lerójuk tiszteletünket a reformátorok előtt, a gályarabságra elhurcolt prédikátorok előtt és minden lelkész előtt, aki hirdeti Isten igéjét mind a mai napig. Ez a koncert tehát egy hálaadás a lelkészeknek” – foglalja össze.
Harmadjára leszögezi: „Összegyűlni a templomban, részt venni egy koncerten, rendezvényt szervezni lehetetlen Isten akarata nélkül. Jó, hogy sok ember előtt elismételhetjük azt az elvet, amely Kálvin János számára is a legelső és leglényegesebb volt: Soli Deo Gloria, Egyedül Istené a dicsőség. Ez a koncert tehát egy hálaadás az Istennek”.
A rendezvény megvalósulását a Szövetség a Közös Célokért rimaszombati területi irodája is segíti. A Felvidék.ma az esemény médiapartnere.
