Tartalmas programmal zajlott a 49. Kazinczy Napok harmadik napja. A rendezvény résztvevőinek egy ötvenfős csoportja Széphalomba látogatott szombaton. A nap programja a Magyar Nyelv Múzeumában kezdődött, ahol éppen a közelmúltban (október 27-én) Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából nyílt kiállítás „Aranyul – Toldi Miklós és a magyar nyelv címmel”.
A Kazinczy Napok résztvevőit Nyiri Péter, a Petőfi Irodalmi Múzeum – Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója köszöntötte. A résztvevőket a Kassáról kitelepítettek nevében a sátoraljaújhelyi Kemeneczky Kálmán üdvözölte, aki elmondta, hogy családja, szülei, nagyszülei és dédszülei 1847 és 1945 között Kassán éltek, valamint a Kazinczy Kör tagjaiként tevékenykedtek.
Az Aranyul – Toldi Miklós és a magyar nyelv című kiállítás egy részlete (Fotó: Tökölyi Angéla/Felvidék.ma)
Az üdvözlő szavakat követően Nyiri Péter Arany világába invitálta barangolásra a hallgatóságát. Arany János születésének bicentenáriuma mellett a Toldi megjelenésének 170. évfordulóját is kiemelte előadásában. Felhívta a jelenlevők figyelmét, hogy a Toldi olyan műalkotás, amely mindig időszerű. Arra mutat példát, hogyan változtathatjuk hibáinkat erényekké, és ezeket az erényeket hogyan állíthatjuk a nemzeti közösség szolgálatába. Kazinczy földjén, a nyelv egyik legnagyobb mesterének földjén a magyar nyelv másik – sokak szerint legnagyobb – mesterének tiszteletére készült tárlatot az igazgató mutatta be a közönségnek.
A Toldi kézirata (Fotó: Tökölyi Angéla/Felvidék.ma)
Elmondta, hogy Arany életműve példa az utókor számára. A Toldi ma is időszerű, hiszen arra szintén rámutat, hogy ki képes megmenteni a hazát, ki képes a magyarság megmaradását szolgálni, továbbá, hogy mi is kell ahhoz. Egyértelmű, hogy kell hozzá az ősi magyar virtus, erő és dinamika. Számos korabeli és mai költő, író idézetével gazdagított előadása után az igazgató a kiállítótérbe invitálta a résztvevőket, ahol bemutatta a kiállítást, amely tartalmát és megjelenését tekintve is egyedinek mondható. A falakon idézetek olvashatóak a Toldiból, amelyeket néprajzi tárgyakkal illusztráltak. Megjelenik a Toldiban szereplő petrencerúd, a malomkő, a hatalmas bika és további elemek, amelyek mind az erőt szimbolizálják. A fal alsó részén pedig reflexiók olvashatóak arról, hogyan vélekednek az utókor nagyjai Aranyról. A kiállítást számos multimediális elem is gazdagítja, amely nemcsak a gyerekek szórakoztatását szolgálja, hanem a felnőtteket is játékra invitálja.
Az Aranyul-Toldi Miklós és a magyar nyelv című kiállítás egy részlete (Fotó: Tökölyi Angéla/Felvidék.ma)
A Kazinczy Napok résztvevői elismerően nyilatkoztak a múzeumban tett látogatásról, amelyet követően Kazinczy sírjához vonultak. A múzeum kertjében lévő sírnál Máté László mondott rövid beszédet, amelyben kiemelte, hogy Kazinczy élete és munkássága példakép az utókor számára, és felhívta a figyelmet arra, hogy műveiben is mindig igyekezett megtalálni a hangot mind az ifjabb, mind az idősebb nemzedékkel. Ezzel arra is utalni szeretett volna, hogy a Kazinczy Napok rendezvénysorozatán szívesen látnának több résztvevőt az ifjabb korosztályból is, hiszen az nemcsak az idősebbeknek szól, hanem a ma aktív pedagógusoknak és a fiataloknak is. Kazinczyra és elévülhetetlen munkásságára minden kornak emlékeznie kell. A Nemzeti Örökség Intézete is ezt szerette volna jelezni azzal, hogy a közelmúltban történelmi emlékhellyé avatta Széphalmon a Kazinczy Emlékcsarnokot, és egy sztélével gazdagította a helyet.
Máté László emlékezése Kazinczy Ferenc sírjánál. A koszorúkat Köteles Szabolcs és Oltman Lívia helyezte el (Fotó: Tökölyi Angéla/Felvidék.ma)
Az emlékezést követően a szervezők és résztvevők nevében Köteles Szabolcs és Oltman Lívia koszorút helyezett el Kazinczy Ferenc sírjánál. A Széphalomban töltött napot kora délután közös ebéddel zárta a Kassáról autóbusszal érkezett csoport.
