A beszéd az a terület, ami a gyermek legkisebb korától és talán a legjobban fejleszthető otthon, családon belül. Ráadásul játékosan, vidáman, szinte észrevétlenül.
A beszéd segítségével tudjuk gondolatainkat, vágyainkat, érzéseinket másokkal megosztani, ezáltal az emberi társadalom részesévé válni. A mozgásfejlődés után ez az a terület, melyet gyakran összehasonlítanak az anyukák, nagymamák. Mivel minden kisgyerek más és más, az efféle egymáshoz hasonlítás általában nem vezet sehová. A beszédfejlődés igen bonyolult folyamatában rengeteg tényezőt kell figyelembe venni.
Ahhoz, hogy a beszéd zökkenőmentesen fejlődhessen, első feltétel a megfelelő beszédészlelés, a központi idegrendszer sértetlensége, az ép beszédszervek, a jó hallás és látás. Ha a gyermek nem tudja a külvilág ingereit a megfelelő módon észlelni és azokat visszaadni, akkor a beszéd fejlődése sérülhet. A beszédfejlődés függ az öröklött, veleszületett adottságoktól is.
Az anyanyelv elsajátítása, a kommunikáció és a beszéd kialakulása folyamatos, annak szakaszai egymásra épülnek, nem cserélhetők fel egymással. A világ minden táján – nyelvtől, kultúrától függetlenül – ugyanezek a szakaszok követik egymást, így ezek univerzálisnak mondhatók, azonban azok kezdetük, tartalmuk, módosulásuk egyéni eltéréseket mutathat.
Gyermekversek és mondókák szerepe
A beszédfejlődés már a születés előtt elindul. Az anyaméh a folyamatos ingerek és egymásrahatások – interakciók – helyszíne. A magzat érzékenyen reagál az édesanya lelki állapotára, az anyai beszéd néhány fizikai jellemzőjére (hangmagasság, intenzitás, ritmus, rezgésszám, dallam). A csecsemő elsőként éppen ezeket a jegyeket produkálja majd. A beszéd hanghordozásán keresztül felismeri édesanyja hangját, gyakorolja azokat a mozgásokat, melyek a hangadáshoz szükségesek újszülött korban.
Többnyelvű családoknál a beszéd általában azon a nyelven indul be, amin az édesanya beszélget gyermekével. A háttérben ezzel párhuzamosan elsajátítja a másik szülő anyanyelvét is. Idővel mindkét nyelven azonos szintű kommunikációra lesz képes.
A beszédfejlődést a szocializációs és biológiai tényezők (észlelés, öröklés), valamint a nyelvi tapasztalásra épülő fejlődési folyamatok is alakítják.
Nagy segítségünkre vannak az anyanyelven gyakorolt gyermekversek, mondókák. Kisebb és nagyobb gyerekek egyaránt szeretik a játékos verseket. A rímek kapaszkodót adnak a vers szövegének a megjegyzéséhez, a ritmus és a zeneiség pedig a mozgás örömét idézi fel a gyermekben.
Őrizzük, ápoljuk és főleg használjuk anyanyelvünket, adjuk át gyermekeinknek. Ez áll hozzájuk legközelebb, ezen tanulnak meg legkönnyebben beszélni, legalaposabb tudásra szert tenni.