Nem is olyan régen még lexikonokban, értelmező szótárban, idegen szavak szótárában lapozgattunk, könyvtárakban keresgéltünk, ha tanulmányaink során vagy újságcikkeink megírásához egy esemény, fogalom történetének, értelmének, eredetének, jelentésének akartunk utána nézni. Ma elég beütni a címszót valamelyik keresőbe, például a Wikipédiába, és máris elértük célunkat. A Wikipédiából tudtam meg azt is, hogy ma van a Wikipédia napja…
Létrejöttének persze voltak előzményei.
Az eredeti gondolat az volt, ami ősidők óta foglalkoztatta az embereket, azaz egy helyre összegyűjteni a világ minden tudását.
Ezért jöttek létre már az ókorban az olyan könyvtárak, mint az alexandriai nagykönyvtár.
Ilyen szándékkal alkotta meg 2000 márciusában egy amerikai pénzügyi szakember Jimmy Wales a Nukepediát, amely ugyancsak egy ingyenes internetes enciklopédia volt. Főszerkesztőnek felfogadta Larry Sangert, de az enciklopédia működése meglehetősen döcögve indult, hosszú idő után is csupán 13 cikk szerepelt a kínálatban.
Ezután indították el a Wikipédiát, amelynek lényegesen nagyobb sikere lett. Már az első év végére 18 nyelven 20 000 cikk szerepelt az oldalon.
Az emberek gyorsan ráéreztek, hogy ez nyilvános, nyitott oldal, amelyet bárki, akár Ön vagy én is nemcsak használhatok, onnan információt szerezhetek, hanem ebbe a projektbe akárki beszállhat, írhat, fordíthat, hozzáadhat, szerkeszthet, tudásunkat, ismereteinket, akár egyéni meglátásainkat is közkinccsé tehetjük.
A Wikipédiáról szóló adatok ezért naponta változnak, de egyes információk szerint
48 millió szócikket tartalmaz, 303 nyelven illetve nyelvváltozatban. Az internet szolgáltatásai közül a Google és a YouTube után a legnépszerűbb.
Az angol változat 2015-ben elérte az 5 milliós szócikkszámot. Olyan adat is napvilágot látott, hogy negyvenhatszor több információt tartalmaz, mint az Encyclopedia Britannica. Erősségének tartják, hogy a szócikkek rávilágítanak az ismeretek mibenlétére, összefüggéseire és már eddig is sok intelligens, értelmes embert magához vonzott.
Azonban a Wikipédiát sokan támadják is, éppen azért, mert nyitott, nyilvános, elfogultságra, pontatlanságokra hivatkoznak, vádolják azzal is, hogy nem szívesen fogadnak be újoncokat, önkényesnek tartják az irányelveket. Felróják azt is, hogy sokszor nem szakemberek, szakértők írják a cikkeket, olykor nincsenek bizonyítékokkal alátámasztva a témák. Továbbá vétségnek tartják azt is, hogy mivel bárki részt vehet a munkájában, egyesek éppen arra használják fel, hogy értelmetlenségeket, elfogadhatatlan állításokat közöljenek, de ugyanakkor a munkában résztvevő valamennyi egyénnek arra is lehetősége van, hogy ezeket eltüntesse és az eredeti állapot visszaálljon. Tehát lehetőség van a gyors javításra, ami egy nyomtatott enciklopédiánál nem.
A Wikipédiában nincsenek reklámok, és az egész világon azonos elvek szerint működik. Ezt a ma már pótolhatatlan enciklopédiát egy floridai székhelyű civil alapítvány, a Wikimédia Alapítvány üzemelteti önkéntes segítők hozzájárulásával és szerkesztésével.
A Wikipédia népszerűségét jól jellemzi, hogy egy 2008-ban felfedezett kisbolygó, a 274301-es számú a Wikipédia nevet kapta.
A magyar változat 2003. július 8-án indult. És bár mint írtuk, vannak bírálói, vannak hiányosságai, a lehető leggyorsabb szolgáltatást, ismeretet, tájékoztatást nyújtja az élet, illetve a világ minden területéről.
