A Pusko Gábor vezette Tompa Mihály Városi Művelődési Központ (TMVMK) neves vendégeket fogad május tizenhetedikén, pénteken este hét órától: Béres Józsefet, a Béres Gyógyszertár Zrt. elnökét, és feleségét, Béres Klárát, a cég kommunikációs igazgatóját.
(Friss: a május 17-i rendezvényen elhangzott köszöntő szöveg ITT olvasható.)
Béres József a legendás, Felvidék-szerte ismert és tisztelt kutató, a Béres Csepp feltalálójának fia, aki édesapjához hasonló alkat: sokirányú alkotóképességével és becsületességével szolgálja nemzetét, s fejleszti tovább a kutatásokat, vezeti a gyárat. Tornaljára nem véletlenül látogat, hogy a vele készült egyórás filmet, és az általa megjelentetett könyveket bemutassa. Tudja ugyanis, hogy a tornaljai művelődési központ nemcsak a városkában és környékén, hanem a gömöri régió Rimaszombat és Rozsnyó közötti térségében is igyekszik szolgálni a magyar kultúra és hagyományaink továbbéltetésének ügyét színházi előadások, rockkoncertek, néptáncos és népzenei műsorok szervezésével. Tornaljai estje előtt Béres Józseffel beszélgettem.
Elnök úr, Ön legutóbb Erdélyben járt, hogy Szép magyar ének című filmjét és az azonos címet viselő könyveit bemutassa. Megfordult már a Felvidéken is?
Az utóbbi időben is jártam az ottani magyarok között a Rákóczi Szövetség beiskolázási akcióinak köszönhetően – ezt alapítványunk is támogatja – de nemrég Párkányban és környékén is megfordultunk. Ugyancsak a közelmúltban a révkomáromi Selye János Egyetemen szerepeltem a Százak Tanácsa tagjaként más előadókkal együtt. Kicsit régebben voltam Kassán és Lőcsén. Érdekesség, hogy Erdőbényén, Tokaj-Hegyalján, ahol a Béres-bor terem, van egy Lőcse-dűlő is! A múlt század nyolcvanas éveiben gyakran síeltünk az Alacsony-Tátrában. Megjegyzem, hogy anyai ági gyökereim Zólyomba nyúlnak vissza.
(Fotó: Béres József, családi archívum)
Ön három gyermek édesapja, vegyészmérnök, vállalatvezető, borász, jeles közéleti személyiség. Mi késztette rá, hogy megjelentesse a Szép magyar ének című köteteit?
Ahogy az ember korosodik, egyre lényegesebbnek érzi, hogy amit ő maga fontosnak tart, azt másoknak is megpróbálja átadni. Úgy gondolom, hogy amiként édesapám is észrevette, hogy egészségesebb a krumpli, ha a talajban jelen vannak a növény számára szükséges nyomelemek,
úgy a nemzet egységes lelke, a szép magyar lélek is jobban fejlődik, ha a közös gyökerekhez, ezekhez a kincsekhez tud visszanyúlni.
Kezdtem hivatásomnak érezni, hogy a mai világban, amikor a beáramló idegen kultúra elhomályosítja a hazait, az arra fogékony családoknak legyen egy egyszerű, szép magyar énekekből álló zenei évkönyve; hogy a fiatalok is ráébredhessenek: micsoda összetartó erő rejlik közös zenei múltunk kincseiben! Édesapám elmondta, hogy ő még az édesanyjától tanulta: „Ha segítséget kérnek tőled, és te tudsz segíteni, akkor azt kötelességed megtenni.” Ezt a szemléletet én tulajdonképpen nemzedékeken átívelő örökségként kaptam. A Béres Alapítványnak, számos jótékony cselekedet támogatójának is ez lett a mottója.
Mint a Béres Gyógyszergyár elnökétől kérdezem: új termékeket is fejlesztenek?
Természetesen! Ez a munka folyamatos, jelenleg is 20-30 új, vagy megújuló gyógyító készítmény fejlesztése zajlik.
Külföldön is keresettek a Béres Gyógyszergyár termékei?
Igen. Fő exportpiacaink Románia és az Egyesült Királyság, de további tizenhat országban, köztük Szlovákiában is kapható több-kevesebb készítményünk.
***
A Béres Csepp ma már hungarikum, amire mi, felvidéki magyarok is büszkék vagyunk. Számunkra is jó érzés, követendő példa, hogy Béresék – folytatva őseink hagyományát, szívesen énekelnek családi körben és nagyobb közösségekben. Reméljük, Tornalján is felcsendül néhány szép magyar ének, hogy az est még emlékezetesebb legyen.
