Gömör-Kishont régészeti szempontból az egyik leggazdagabb, egyúttal azonban a legkevésbé feltárt régiója Szlovákiának, állítja a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum archeológusa, Botoš Alexander.
Mindez persze anyagiak és szakmai kapacitások kérdése, állítja a szakember, aki szerint a régió távol esik a központoktól.
„A szlovákiai archeológia Mekkája ugyanis Nyitra, és van még egy jelentős további munkahely Kassán, mi pedig félúton vagyunk ezek között”
– magyarázza Botoš.
Az aluldimenzionált szakmai kapacitások pedig abban nyilvánulnak meg például, hogy Gömörben mindig csak egy archeológus volt. „A 70-es évektől B. Kovács István egyedüli volt a szakmában az egész terület számára” – mondta Botoš.
Nem ott ásnak, ahol szeretnének
A szakember szerint manapság a régészek nem ott végeznek ásatásokat, ahol szeretnének, hanem azokon a helyeken, ahol kell – például a különböző építések során, mentőakcióként.
Ha maga választhatná ki a helyszínt, akkor például a rimaszombati főteret választaná.
„Érdekes pincehelyiségek vannak alatta. Szívesen megvizsgálnám például a könyvtár, azaz a volt megyeháza alatti pincét. Érdekelne, mi ott a helyzet, van-e ott valamilyen régi építészeti alap, hogy voltak-e ott középkori falazott házak, amelyeknek valahol ott kellett állniuk” – fűzte hozzá Botoš. Létezik szerinte ugyanis egy feltételezés, miszerint a tér a 13. századból származik, de egyelőre nincs rá bizonyíték.
De érdekes helyszínnek tartja a török vízvárat is Rimaszombat Szabadkapuszta részében, ami a legészakibb erődje volt az oszmán birodalomnak. „A múltban csak részleges feltárások folytak ott” – fűzte hozzá Botoš.
Gömör-Kishont a jelenlegi Besztercebánya megye délkeleti részén és Kassa megye nyugati részén terül el. A 19. században és a 20. század elején ez a terület Gömör-Kishont megyét alkotta, ma a területének jelentős része a Rimaszombati, Nagyrőcei és Rozsnyói járás területén fekszik.
(Forrás: aktuality.sk)
