Negyvenhetedik alkalommal került megrendezésre Sátoraljaújhelyen az „Édes anyanyelvünk” nyelvhasználati verseny országos, Kárpát-medencei döntője. A rendezvényen határon túli, köztük felvidéki diákok is rendszeresen részt vesznek. Magyarországiak, vajdaságiak, erdélyiek, kárpátaljaiak, felvidékiek több mint százan versenyeztek az idén az igényes nyelvi megmérettetésen. Ezúttal négy felvidéki középiskolás diák kapott meghívást a versenyre, közülük két dunaszerdahelyi középiskolás élt a lehetőséggel.
A verseny célja a magyar nyelv ápolása, a nyelvhasználat fejlesztése, meghirdetőit az a szándék vezérli, hogy a zempléni Kossuth és Kazinczy hagyományok szellemében szolgálják az anyanyelvi nevelés ügyét.
Az idén október 18-20-a között zajló rendezvény helyszíne nem véletlen, hiszen „ Hol is lehetne nagyobb létjogosultsága ennek, mint Kazinczy földjén? Ez a verseny a mienk, a magyarságé, Zempléné, Sátoraljaújhelyé” – hangoztatta a versenyt meghirdető város polgármestere, Szamosvölgyi Péter, aki immár 22 éve szívügyének tekinti a rendezvény évről évre való megszervezését, és színvonalas lebonyolítását.
A Latabár Színházban szervezett idei díszünnepségen elmondott köszöntőjében kifejtette, hogy minden ősszel nagyon örül a több száz vendég – nyelvészek, tanárok és diákok – érdeklődésének. Külön öröm számára a felkészült, az anyanyelv ápolása iránt elköteleződött fiatalok fogadása.
Fontos az egész nemzet számára, hogy a fiatalok között is sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy az anyanyelv olyan jelkulcs, amivel közelebb tudjuk hozni egymáshoz a magyarokat határon innen és túl.
Munkatársaival együtt nagy várakozással tekint minden évben a verseny elé, és mindent megtesznek azért, hogy az érkezők hasznos tapasztalatokkal, szép élményekkel és érzésekkel távozzanak Sátoraljaújhelyből.
Korzenszky Richárd pohárköszöntőt mond Juhász Judit és Szamosvölgyi Péter társaságában (Fotó: Tökölyi Angéla/Felvidék.ma)
A verseny írásbeli és szóbeli fordulóból áll. A szóbeli során a versenyzőket csoportokba osztva, három helyszínen hallgatta meg a tizenegy fős szakmai zsűri, amelynek tagjai minden évben neves nyelvészek, kutatók és nyelvtanárok. Az írásbeli feladatlapokat hét fős bírálóbizottság javította. A zsűri nagy hangsúlyt fektet a verseny szakmai kiértékelésére, amelyre a verseny második napjának végén, a szóbeli részt követően kerül sor. Az eredményhirdetés és díjkiosztás pedig hagyományosan a verseny harmadik napján (vasárnap) zajlik Széphalomban, amely az idén is Kazinczy Ferenc sírjának megkoszorúzásával vette kezdetét. A huszonhat legjobb versenyző húsz-húszezer forint pénzjutalomban részesült, és megkapta a Sátoraljaújhely város által alapított „Széphalom” emlékplakettet. Az emlékplaketten kívül a verseny támogatói és társszervezői kilenc különdíjat, és több könyvjutalmat osztottak ki.
A Felvidéket képviselő két diák, Bán Tibor és Ollé Ákos a dunaszerdahelyi Magyar Tanítási nyelvű Szakközépiskola diákjai az idén ugyan díj nélkül tértek haza, de sok szép élménnyel, tapasztalattal gazdagodtak. Felkészítő tanáruk, Nagy Ernő hírportálunknak elmondta, hogy az idén első alkalommal vettek részt a megmérettetésen, és azt tapasztalta, hogy a verseny nagyon színvonalas és igényes. Az értékes tapasztalatokat hasznosítva, azon szeretne dolgozni, hogy az elkövetkezendő években is kivívják a megtisztelő meghívást a versenyre, és ott minél jobban helyt tudjanak állni. Elmondta, hogy mindhárman nagyon jól érezték magukat, és ezúton is köszönik az anyaországnak és szervezőknek, hogy meghívást kaptak, és részesei lehettek a tartalmas három napnak Kazinczy földjén.
A rendezvény a versenyen kívül tartalmas programokat is kínált. A verseny első napjának estéjén díszünnepségre került sor a Latabár Színházban, ahol Szamosvölgyi Péter köszöntőjét követően, Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője tartott ünnepi beszédet. A rendezvényt lebonyolító intézmény diákjai „… csak az képes hatalmasan hatni, ki saját korának embere…“ címmel zenés irodalmi összeállítást mutattak be. A felejthetetlen élményt nyújtó díszünnepséget baráti beszélgetés zárta a városháza dísztermében, ahol dr. Korzenszky Richárd, a Tihanyi Apátság perjele is szólt a résztvevőkhöz.
A rendezvényt lebonyolító intézmény – a Szerencsi Szakképzési Centrum Sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája – igazgatónője úgy nyilatkozott, hogy a verseny során kitűnik a diákok műveltsége, hiszen a jó szerepléshez nem elegendő pusztán a tárgyi tudás. Elmondta, hogy a nívós versenyen való részvételért megyei fordulókon, a határon túli diákoknak pedig regionális döntőkön vagy igényes anyanyelvi verseny országos döntőjén kell bizonyítaniuk rátermettségüket. Felvidékről a „Szép Magyar Beszéd“ nyelvhasználati és kiejtési verseny országos döntőjén, Kassán elért eredményeik alapján kapnak meghívást a diákok és felkészítő tanáraik. Örül annak, hogy a szakmai zsűri nem enged a színvonalból, és nagy odafigyeléssel bírálja el a résztvevők teljesítményét, és részletes szakmai értékeléssel élnek, amely iránymutató a felkészítő pedagógusok számára is a további munkájukban.
Bán Tibor és Ollé Ákos, valamint Nagy Ernő a felvidéki diákok felkészítő tanára (jobb oldali kép) az édes anyanyelvünk verseny helyszínén, Sátoraljaújhelyen (Fotó: Tökölyi Angéla/Felvidék.ma)
A nyelvhasználati versenyen több éve a bíráló bizottság tagjaként résztvevő Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke hírportálunknak elmondta, hogy 2011 óta résztvevője a rendezvénynek. Addig számára Kazinczy valójában csak tananyag volt, de azóta szinte „személyes ismerőse.” Úgy érzi, haza érkezik évente Sátoraljaújhelyre, fontos számára az anyanyelvi verseny folytonossága, amely az egyik legnagyobb értéke az anyanyelvi mozgalomnak. Örömmel látja, hogy a határon túliak mennyire szépen használják a magyar nyelvet, és az anyaországiakkal egységes elbírálás alá esve is megállják helyüket. Fontosnak tartja a tudatos nyelvhasználat megmérettetését, és arra szeretné inteni úgy a résztvevőket, mint a nemzet minden tagját határon innen és túl, hogy
legyenek büszkék, hogy magyarok, és magyarul beszélnek.
A felkészítő tanárok közül az egyik legeredményesebben szereplő diák tanárát kérdeztük a versennyel kapcsolatos tapasztalatairól. Gecse Istvánné, az V. István Katolikus Szakgimnázium és Gimnázium magyar szakos tanára elmondta, hogy 1999 óta vesz részt az Anyanyelvápolók Szövetsége Ifjúsági Tagozatának munkájában, azóta készít fel diákokat anyanyelvi versenyekre. Véleménye szerint: „Ez az országos verseny ma és mindig is a legnagyobb megmérettetése volt – és remélem lesz is – a magyar nyelvet tanulók-használók közösségének. Igényes, választékos írásbeli és szóbeli kifejezést vár el a döntőbe jutott diákoktól, akik büszkék lehetnek arra, hogy itt vannak „Kazinczy földjén”, a magyar nyelv és az ország „telefonközpontjában” – ahogyan Németh László írta. Hazai magyartanárként az a tapasztalatom, hogy a határon túli diákok sokkal büszkébbek magyarságukra, sokszor tudatosabban, igényesebben használják nyelvünket. Ez az országos verseny erről szinte minden évben meggyőz. Aki bejut a döntőbe – határainkon innen és túl -, büszke lehet arra, hogy a magyar nyelvet legjobban tudók és beszélők körébe bekerült”.
A szakmai vélemények alátámasztják a verseny igényességét, és azt, hogy milyen nagy értéknek, és mennyire dícséretes dolognak számít, ha valaki részt vehet ezen a nyelvhasználati versenyen. A nyilatkozók mindannyian azt remélik, hogy a felvidéki iskolák diákjai közül is egyre többen kedvet kapnak a felkészülésre, a magyar szakos tanárok a diákok felkészítésére, és egyre nagyobb létszámban vesznek majd részt az „Édes anyanyelvünk“ nyelvhasználati verseny Kárpát-medencei döntőjén.
Első nap az írásbeli fordulón a diákoknak 180 perc alatt kell megoldaniuk egy 20 kérdésből álló feladatsort, amelyben nyelvtani, nyelvhelyességi, helyesírási és stilisztikai feladatok szerepeltek. A verseny szóbeli része mindezeknek a szöveg- és beszédformálásban való aktív érvényesülését kérte számon.
A szóbeli fordulóra a verseny második napján került sor, ahol a versenyző diákok négy téma közül választhattak, feladatuk pedig egy háromperces beszédmű előkészítése megszabott idő alatt, majd ennek előadása vázlat alapján a bírálóbizottság által kijelölt témák egyikéből.
A versenyen túl zajló programok között szerepelt városnézés, a Kazinczy Ferenc Múzeum megtekintése, kirándulás Széphalomra, a Magyar Nyelv Múzeumába, szabadidős program a Zemplén Kalandparkban, este pedig filmezés vagy színházi előadás várt a résztvevőkre.
A résztvevők egy csoportja, a páholyban a bírálóbizottság tagjai (Fotó: Tökölyi Angéla/Felvidék.ma)
A színvonalas anyanyelvi versenyt középfokú iskolák tanulói számára Sátoraljaújhely Város Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala, a Kazinczy-díj Alapítvány Kuratóriuma, Borsod-Abaúj Zemplén Megye Közgyűlése, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, és az Anyanyelvápolók Szövetsége támogatásával hirdették meg a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Művelődési Központ közreműködésével.
„Bízom abban, hogy ékes anyanyelvünk, amelyen imádkozunk, álmodunk és beszélünk, az idők végezetéig megmarad nekünk, amihez az újhelyi verseny kiváló társ a jövő nemzedékének és nekünk, jelenben élőknek egyaránt. Engedjék meg, hogy ezekhez a sorokhoz kapcsolódva kérjem, csatlakozzanak az anyanyelv „őrzőihez”, s kérem, minél többen vegyenek részt versenyünkön akár felkészítő tanárként vagy diákként. Végezetül kitüntető figyelmükbe Kazinczy Ferenc gondolatait ajánlom:
„A nyelv egyik legféltőbb kincse, egyik legfőbb dísze a nemzetnek, s a nemzeti léleknek mind igen szép képe, mind hív fenntartója s ébresztője”.
– fogalmazott Szamosvölgyi Péter.
Az idén többek között dr. Balázs Géza, tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE és Partiumi Keresztény Egyetem); Szakonyi Károly Kossuth-díjas író, a Kazinczy-díj Alapítvány elnöke; dr. Kovács Dániel, Kazinczy-és Lőrincze-díjas ny. főiskolai tanár; Nyíri Péter irodalomtörténész, muzeológus, a PIM – Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója; dr. Minya Károly Lőrincze-díjas főiskolai tanár (Nyíregyházi Egyetem), dr. Korzenszky Richárd, a Tihanyi Apátság perjele, Kerekes Barnabás Lőrincze-díjas középiskolai tanár, és Juhász Judit az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke volt a bírálóbizottság tagja.
