Az Ellenzéki Kör március 14-i ülésen nagy vita folyt a liberálisok és az ifjú radikálisok között, akik, mint Irinyi József vagy Vasvári Pál, a népgyűlés tervéhez ragaszkodtak. Végül a többség Nyáry Pál, Pest megye másodalispánja és néhány más, vidéki liberális nemesi politikus fellépése nyomán úgy foglalt állást, hogy a 12 pontot Pozsonyba, Batthyányhoz kell küldeni, hogy ő terjessze majd az országgyűlés elé. A vitát még az ülés után, a Pilvaxban is folytatták, amíg a bécsi forradalom híre meg nem érkezett. Ezután már mind egyetértettek, hogy a 12 pontot minden időveszteség nélkül nyilvánosságra kell hozni. Petőfi március 14-én este ezt írta naplójába: „Logicailag a forradalom legelső lépése és egyszersmind fő kötelessége szabaddá tenni a sajtót. Holnap ki kell vívnunk a sajtószabadságot.”
A Petőfi Sándorhoz kapcsolódó erdélyi emlékhelyek közül a legismertebb Fehéregyháza, hiszen 1849. július 31-én a fehéregyházi csatában, a Segesvár és Héjjasfalva közötti település határában tűnt el a költő. Feltételezett elestének helyszínén: a héjjasfalvi út mentén álló Ispánkútnál emlékművet állítottak. Petőfi és az ütközetben elesett honvédek tiszteletére Fehéregyházán múzeumot és emlékparkot hoztak létre.
Ezekről az emlékhelyekről elsőként a 125 éve emelt emlékmű történetéről Szabó József, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke, az emlékhely gondnoka beszél Erdei Edit-Zsuzsánna interjújában.
Gál Sándor nem tartozik az 1848-49-es szabadságharc széles körben ismert személyiségei közé. Azon második vonalbeli vezetők egyike, akiknek életrajzával még adós a történettudomány. Nem vett rész a szabadságharc egyetlen döntő csatájában sem, kortársai közül nem hadvezéri képességei, hanem kiváló szervezőkészsége és katonai ismeretei miatt emelkedik ki. Jelentős szerepe volt az önálló magyar hadsereg létrehozásában. 1848-ban számos oktatási és szolgálati szabályzatot írt a nemzetőrség és a honvédség számára, ezek a több ezer példányban kiadott művek tették nevét a kortársai számára ismertté. A forradalom utáni magyar emigrációban részt vállalt minden szervezkedésben, alapító tagja volt az olaszországi magyar légiónak. Szülőháza Csíkszentgyörgyön ma ismét látható, erről küldött beszámolót Oláh-Gál Elvira.
Délvidéken, Muzslyán március 15-ére emlékezve, hagyományosan szavalóversenyt rendezett a Muzslai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület Petőfi a szívünkben – Petőfi és kortársai címmel. A tavalyi verseny elmaradt, az ideire is kevesebben neveztek a korábbinál, de szép eredményeket értek el a délvidéki általános iskolások. Kónya-Kovács Otília helyszíni beszámolóját hallhatják.
Arany Jánosról elnevezett alkotói ösztöndíjat alapított a Petőfi Irodalmi Múzeum, Nagyszalonta önkormányzata és az Arany János Művelődési Egyesület azzal a szándékkal, hogy pár éven belül egyfajta Kárpát-medencei irodalmi térképet hozzanak létre, s ezzel alkotásra buzdítsák a kortárs költőket, művészeket: mutassák be, hogyan látják a hétköznapi Kárpát-medencei valóságot. Ionescu Nikolett az előremutató elképzelések nyomába eredt.
Adás: Kossuth Rádió 2022.03.14. (hétfő) 18:01-18:30
(MTVA/Felvidék.ma)
