Szerencsés egybeesés, hogy a magyar szabadságharc napján jelent meg a Magyar7 legfrissebb száma, melynek vezércikkében a lap főmunkatársa, Kövesdi Károly részletesen is elmagyarázhatta, mit jelent a nemzet minden előtt.
Most van itt az ideje ennek a gondolatnak, hiszen a szomszédságunkban háború dúl. Viszont Ukrajna magyarországi nagykövete szerint a magyaroknak most nem illik ünnepelni, a magyarnak fegyvert kéne fogni, és vérét ontani a szomszédjáért, az európai demokratikus kirakatért. Horribile dictu: a „hazáért”. A hölgy hisztérikusan fogalmazott: „Stratégiai nyugalmatok a sírban lesz.” Magyarán, a magyar fiatal ma is legyen golyófogó és ágyútöltelék, és azok védelmében fogjon fegyvert, akik megrabolták a történelem során…
Az ukrajnai háború Szlovákiában szinte teljesen felülírta a közéleti vitákat, a választásokra készülő Magyarországon is a kampány egyik fő témájává vált. A konfliktus elsődleges mellékhatásai: a menekültválság és az energiabiztonság kérdése a Duna mindkét partján uralták a közbeszédet, írja Kolek Zsolt a Közélet rovatban. Címe: Jelentés a hátország(ok)ból.
A földalap felderítő részleget tartott a magyarok felkutatására. Ez a címe annak az interjúnak, amelyet Somogyi Szilárd készített a földügyekben jártas szakjogásszal, Bugár Viktorral. „Mivel az autópályához szükséges földterületek megvásárlása óriási pénzmennyiséget jelent, ezért az állam úgy döntött: érdemes arra áldozni, hogy az elveszettnek hitt, be nem jegyzett konfiskációs határozatokat felkutassák.
E célból az Állami Földalapnál egy külön részleg jött létre, amelynek fő feladata a konfiskációs határozatok előkerítése volt, illetve, hogy ezeket a határozatokat összehasonlítsák a mostani tulajdonlapokkal, és nyélbe üssék a végtelenül cinikus üzletet: utólag kobozzák el a földeket a magyar tulajdonosoktól.
Mi lesz a mindennapi kenyerünkkel, teszi fel a kérdést Pomichal Krisztián. Miközben Európa nagy részét lassan hatalmába keríti a háborús pszichózis és megvetendő lesz minden, ami orosz, egyre több józan szakértő fejezi ki az Oroszországot sújtó szankciók miatt érzett aggodalmát. A gáz és a kőolaj mellett aggódhatunk a műtrágya- és gabonaimport esetleges leállása miatt is? Hiszen a háborútól függetlenül is azt tapasztaljuk az elmúlt években, hogy folyamatosan emelkedik a különböző élelmiszerek ára. Malajziában rosszul sikerül az olajpálma betakarítása.
Novák Katalin az első nő a Sándor-palotában.
A papírformának megfelelően Novák Katalint választotta meg Magyarország hatodik köztársasági elnökévé az Országgyűlés március 10-én. Mária Terézia óta Magyarországnak nem volt női vezetője. Az elnökválasztásról Kocur László írt.
A legújabb agymenés arról szól, hogy betiltanák néhány mezőgazdasági termék, mint például a borok és a vörös húsok fogyasztásának a népszerűsítését. Nem kell megrémülni, nem magát a terméket, nem kell nekiállni a tokaji vagy a badacsonyi tőkék tömeges kivágásának, a szöcskeevésre sem kell átállnunk, csak a vörös hús és a bor reklámjának támogatását metszenék meg, hogy stílusosak legyünk. Az erről szóló hír nem is vetett nagy hullámokat, különben is, jött a háború, amely szinte minden hírt zárójelbe tett. Kövesdi Károly: Uniós öngólok futószalagon című írása.
Térj észhez, magyar! A balliberális eszmevilág száműzte a nemzet és a haza fogalmát, és feszületet nem ismerve nekifeszülnek a hagyományos családmodellnek is! Számukra a nemzeti emlékhelyek, valamint a nemzeti történelem dicső eseményeinek felidézése kényelmetlen és messziről kerülendő nyűgöt jelentenek, írja Száraz Dénes.
A Don Juan, vagy az apák kínja a Komáromi Jókai Színházban. Bárány János beszámolójából megtudjuk, hogy a nézők szerint az előadás izgalmas, megosztó, megfejthetetlen, imádni való, káosz – ahány ember, annyi ízlés. A szerző szerint „nagyon mai. Egyik jelenetében úgy szisszen fel a karon vágott főhős, hogy „Jaj, az oltásom!” Igen, a Covid-19 is benne van.”
Kisfaludy Károly (1788–1830) a magyar irodalom történetének egyik legérdekesebb képviselője volt. Írói munkássága, elsősorban drámái és színdarabjai lényegében megalapozták a magyar színműírást, de irodalomszervezőként is meghatározó szerepet játszott. A magyar irodalom egyik legendás közlönyének, az Aurórának az alapítójaként és szerkesztőjeként fokozatosan átvette az addigi irodalomvezér, Kazinczy Ferenc helyét és a reformkori magyar irodalom központjává tette Pestet. További részletek a leporolt históriákban Lacza Tihamér tollából.
Babucs Zoltán hadtörténész: „Czudar az, a ki hazáját nem védelmezi!”
A márciusi ifjak által 174 esztendővel ezelőtt, 1848. március idusán megfogalmazott tizenkét pont követelései között volt, hogy „(…) magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a’ külföldieket vigyék el tőlünk.” Az első felelős magyar kormány mindent megtett ezért, míg azt a bécsi kamarilla igyekezett elszabotálni. Így került haza a felső-magyarországi Vilmos-huszárok két osztálya is. Az ezred másik fele ezernyi veszélyt vállalva sietett a vészben forgó hon segítségére.
Tájaink
Tavaszi zsongás van „Szűz Mária virágoskertjében”, végre birtokukba vették a diákok a felújított és megszépült Marianum főépületét. Nagy-Miskó Ildikó is benézett a tantermekbe, a kibővített kápolnába, és elbeszélgetett a diákokkal is.
Az Esterházy János Zarándokközpont és a Liszt Intézet Pozsony közös szervezésében az Esterházy-emlékév egyik felvidéki zárórendezvényeként emlékestet tartottak március 7-én Pozsonyban Esterházy János 1901–2021 címmel a mártír gróf születésének 120. és halálának 65. évfordulója alkalmából. Az emlékestről Dunajszky Éva számol be.
A témát folytatja Szomolai Andrea A gyűlölet rombol, a szeretet épít című beszámolójával. Az Esterházy János Zarándokközpontban, Alsóbodokon tartották meg ugyanis az Esterházy-emlékév ünnepélyes lezárását. Isten szolgája, Esterházy János lelki öröksége és reményteli üzenete az Ukrajnát sújtó háborús konfliktus miatt napjainkban fontosabb és aktuálisabb, mint valaha.
„Valjon lehet-e még reményünk, hogy nemzetünk valaha feltámad?” – idézi Pongrácz Istvánt Kaszmán Zoltán. A Korpona-patak völgyében elterülő településen, Felsőtúron több olyan nemesúr született, aki – ha úgy fordult a történelem kereke – nem volt rest harcba menni a hazájáért és a szabadságért.
Amint arra Kázmér László a Honismeret egyik 2016-os számában felhívta a figyelmet, az 1848/1849-es szabadságharcban a Pongrácz család 28(!) tagja vett részt.
Egy másik különös hőst mutat be Felsőpokorágytól Londonig – Ki volt Kmety György? című írásában Virsinszky Tamás. Kevéssé ismert tény ugyanis, hogy a ma Rimaszombat városrészének számító Felsőpokorágyon született az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik kiemelkedő tábornoka, Kmety György, akit élete végén Iszmail pasaként temettek el Londonban.
A Táncfórum – Szlovákiai Magyar Néptáncosok Szakmai Egyesülete, a tánccsoportok, együttesek és a szakmához tartozó személyiségek érdekképviseleti szerve, 34 hazai tánccsoport vezetője számára szakmai konferenciát szervezett Búcson, magyarországi előadók részvételével, írja Reczai Lilla Örömforrás és közösségi élmény című cikkében.
A hosszas távoktatás után az iskolák visszaálltak a megszokott jelenléti oktatásra. A digitális oktatás legnagyobb vesztesei a hátrányos helyzetű gyerekek voltak. A füleki Mocsáry Lajos Alapiskolában a tanulók 98%-a roma, közülük sokan nehéz szociális körülmények között élnek. A Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sportminisztériuma által meghirdetett Együtt okosabban (Spolu múdrejší) pályázat keretében a tanárok utántanítással zárkóztatják fel a gyerekeket. Erről ír a legfrissebb számban Agócs Szvorák Emese.
A Libádon és Budapesten élő Bajza Ágnes egy „csavarral” nagyot változtatott az életén. Olyan parfümkészítési vállalkozás felépítésébe kezdett, amelyben sok lehetőség rejlik, tudjuk meg Bokor Klára cikkéből. Debrecenben molekuláris biológusként végzett az egyetemen, majd doktori fokozatot szerzett farmakológiából. Hosszú ideig egy gyógyszerkutató és fejlesztő cégnél tudományos kutatóként dolgozott, s most parfümkészítő lett.
Egy királyhelmeci diákcégről, működéséről ír Molnár Gabriella. A ténylegesen bejegyzett cég alkalmazottai és részvényesei maguk a diákok, akik fecskefészkeket gyártanak, s eközben megismerkednek a cégvezetés, a tervezés, a nyereségképzés és az értékesítés minden elemével.
A Kávézó rovatban Zupko Mária logopédus folytatja a selypítéssel és korrigálásával kapcsolatos tudnivalók ismertetést. Mint írja, a leggyakoribb gond a mély sziszegők ejtésénél a nyelv gyenge mozgása, nehézkes oldali és főleg előre-hátra mozdítása. Nagyon gyakori a nyelv fogak közé helyezése is. Az úgynevezett nyelvlökéses nyelés különösen nehezíti ezeknek a hangzóknak a kiejtését.
Kurucok nyomában járt a Hazajárók csapata a Beregi-Tiszaháton.
„Mentesen” finomat! Ez a jelszava a füleki Szvorák Lillának, aki mindenmentes édességeket készít. A különféle érzékenységekre reagálva laktóz- és gluténmentes, vagyis tej- és búzalisztmentes finomságok kerülnek ki a keze alól.
Böjti ételek szerepelnek Vass Laura válogatásában az Íz-lelőben: tojáspörkölt és vitaminsaláta. Vas Gyula ezúttal az Opel Corsa-e Ultimate-t, a márka második villanyautóját tesztelte. Rajkovics György Új idényhez új szabályok címmel arról ír, hogy a minden eddiginél jelentősebb változtatások jó versenyeket is hozhatnak a Formula–1-ben. Mert ezt várja a vezetőség, az F1 világa, az érintettek és a nézők is a 2022-es szezontól. Rajkovics Péter pedig arról ír a Szurkoló rovatban, hogyan érvénysül a kettős mérce a fociban.
Több mint 3 és fél év után befejezik a lap hátoldalán a templomokat bemutató sorozatot. Összesen 192 templom, illetve kápolna szentélyét, freskóit, orgonáját, építészeti jellegzetességeit ismerhették meg Görföl Jenő fotói, illetve Kovács László történeti áttekintése alapján. A továbbiakban emlékhelyeinkkel ismertetik meg az olvasókat. A lap hátoldalán a pozsonyi Medikus-kertben álló Petőfi-szobor látható.
A Magyar7 idei 11. számában is megtalálják a részletes műsort és a keresztrejtvényt.
