Az ellenzéki képviselők valószínűleg megpróbálják megfosztani bársonyszékétől az oktatási miniszter Dušan Čaplovičot (SMER-SD). A miniszter leváltását a múlt év végén, a pedagógussztrájk idején egyszer már megpendítették.
Ezúttal Čaplovič eljárása dühítette fel az ellenzéket az oktatásügy helyzetéről szóló jelentés előterjesztése során, amelyet mai ülésén a kormány is tudomásul vett, illetőleg a jelentés tartalma. Az igazságügyi tárca vezetője, Tomáš Borec után Čaplovič így már a jelenlegi Fico-kormány második minisztere lenne, akinek szembe kellene néznie a leváltással.
„A Népi Platformon belül megvitatjuk, mi legyen Čaplovič miniszter úrral” – nyilatkozta az oktatási parlamenti bizottság alelnöke, volt oktatási miniszter, Martin Fronc (KDH). Miroslav Beblavý (SDKÚ-DS) szerint Čaplovičnak magától le kellene mondani. Ha ezt nem teszi meg, Beblavý igyekezni fog meggyőzni a képviselőtársait, hogy a miniszter leváltásához szükséges javaslatot aláírják. Az ellenzéknek a bizalmatlansági indítvány beterjesztéséhez 30 képviselői aláírásra van szüksége. Jana Žitňanská (független) képviselő szerint az ellenzéki képviselők közt kering egy olyan nyilatkozat, amelyben felszólítják a kormányfőt Čaplovič leváltására. „Ha ezt nem teszi meg, bizalmatlansági indítványt nyújtunk be ellene” – jelentette ki a képviselő asszony.
Az ellenzék most azért bírálja a minisztert, mert nem teljesítette azt a határozatot, amely mellett a parlament a múlt év végén elkötelezte magát. Az oktatásügy helyzetéről szóló jelentést ugyanis március végéig kellett volna a parlament elé terjesztenie, ám a kormány csak a mai ülésén vette tudomásul, és tárcaközi egyeztetésen sem volt. Čaplovič azonban ragaszkodik ahhoz hogy a határozatot teljesítette, mivel a jelentést már Húsvét előtt elküldte a parlament elnökének. Szerinte a megvitatására a parlament ülésén is lesz lehetőség és tér.
A jelentés szerint a beruházások arányának 2020-ig a GDP 6 százalékáig kellene felkúsznia. Míg a jelentés munkaváltozata még a regionális oktatásügy és a felsőoktatás finanszírozásának évi 200 millió euróval való növeléséről beszélt, a végső változat már nem tartalmazza, mennyivel kellene az egyes években az iskolai beruházásoknak növekedniük. Beblavý szerint Čaplovič vabankot játszott azzal, hogy a jelentést nem bocsátotta tárcaközi egyeztetésre, még a kormány sem szavazta meg, hanem egyenesen a parlamentbe küldte. Martin Fronc szerint az oktatási miniszter a megtépázott hírneve helyreállítása érdekében vabankot játszik, amin könnyen rajtaveszíthet. A javasolt intézkedések Fronc szerint pénzügyi fedezet nélkül hatástalanok és értelmetlenek. „Kötelezettséget vállalni 2020-ig, amikor ez a kormány már ki tudja hol lesz, inkább csak viccnek tartom” – jegyezte meg. Žitňanská szerint Čaplovič intézkedései teljességgel szembemennek a kor követelményeivel.
A miniszter szóvivője, Michal Kaliňák úgy reagált az ellenzék bíráló szavaira, hogy a javasolt intézkedések nemcsak az anyagiakról szólnak, hanem a teljes oktatásügyi hálózat működési paramétereinek a módosításáról.
TASR nyomán dé Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”38952″}