A Magyarságkutató Intézet (MKI) kiemelkedő tudományos teljesítményt tett le a közvélemény asztalára az elmúlt egy évben – mondta Kásler Miklós, az MKI főigazgatója az intézet pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
Kásler Miklós a Magyarságkutató Intézet 2023. március 13. óta nyújtott tudományos tevékenységéről elmondta:
a vizsgált időszakban az intézet több mint száz magyar és idegennyelvű könyvet, könyvrészletet és tudományos közleményt jelentetett meg.
Hozzátette: ezen túlmenően teljes mértékben elkészült és már szerkesztőségben vagy nyomdában van 55 további tudományos közlemény, könyv és könyvrészlet, valamint előkészületek történtek arra, hogy további mintegy 50 könyv, könyvrészlet és tudományos közlemény jelenjen meg a közeljövőben és középtávon.
„Ezek a számok önmagukban is rendkívül mély benyomást keltenek”, ezekhez azonban hozzá kell még adni a tudományos jellegű, de a közvélemény számára készült tájékoztatókat, sajtószerepléseket, kerekasztal-beszélgetéseket, konferenciákat és egyéb tevékenységeket is – hangsúlyozta a főigazgató.
Példaként említette, hogy immár három alkalmat maga mögött tudó kerekasztalbeszélgetés-sorozat zajlik kiváló alkotmánybírók, jogtörténészek, magasan kvalifikált történészek részvételével a szentkorona-eszméről, hiszen létkérdés a magyar gondolkodás számára, hogy ez, a magyar eszmetörténet alapvető, leglényegesebb és csak a magyarokra jellemző gondolkodásmódjából kibomló jogtörténeti államszerveződési folyamat fennmaradjon és amennyire lehetséges, megújuljon.
Kásler Miklós az MKI elmúlt évi eseményei közül kiemelte a külföldre került magyar királylányoknak a középkori Európában játszott civilizatorikus szerepéről szervezett konferenciát és a hunok nyomában című kerekasztal-beszélgetést is.
A főigazgató a Magyarságkutató Intézetnek az Árpád-házi királyainkkal kapcsolatos archeogenetikai kutatásaival kapcsolatban megjegyezte:
ezek a vizsgálatok azért is fontosak, mivel széleskörű nemzeti összefogás jött létre azért, hogy a Nagyboldogasszony tiszteletére emelt egykori székesfehérvári bazilikát, a magyar királyok nemzeti panteonját a kolostorral együtt helyreállítsák.
„Ebben az újjáépített bazilikában gondoljuk eltemetni az eredetileg ide eltemetett királyainkat, ehhez azonban szükséges, hogy meghatározzuk személy szerinti kilétüket, erre vonatkozóan folytatja az MKI a csontvázak genetikai állományának vizsgálatát” – fogalmazott Kásler Miklós.
A főigazgató az MKI közeljövőben szervezett eseményei közül kiemelte az abasári régészeti feltárásokról szóló április 16-i budapesti konferenciát, amelyen az érdeklődők előadásokat hallhatnak a régészeti feltárások eredményeiről a különböző társtudományok kutatásainak bemutatásával, valamint a település egy hasonló korú lelőhelyére történő kitekintéssel.
(MTI/Felvidék.ma)