Hetvenkilenc évvel ezelőtt, épp a mai napon, július 18-án született Duray Miklós Losoncon. Ebből az alkalomból került sor a Gecse Géza által megjelentett Hogyan lett a kutyaszorítóból nyakörv című könyv bemutatójára a Gombaszögi Nyári Táborban.
Duray Miklós posztumusz kötetét Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Gyurcsík Iván, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektori tanácsadója mutatta be. A beszélgetést Somogyi Szilárd, a Ma7 újságírója moderálta. Megtisztelte a találkozót mások mellett jelenlétével Hetey Ágota, Magyarország Kassai Főkonzulátusának főkonzulja és Gris Emese Diána első beosztott konzul, valamint Pándy Péter, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának elnöke, s nem utolsósorban a Gombaszögi Nyári Tábor főszervezője, Naszály Gábor is.
Duray Miklós, a felvidéki magyarok börtönbüntetést is felvállaló legendás jogvédője, a Charta 77 aláírója, a nemzetpolitika egyik meghatározó gondolkodója volt.
Gecse Géza öt éven keresztül faggatta a politikust, közírót. Egyedülálló munkát végzett el a kárpátaljai származású újságíró – emelte ki Németh Zsolt.
A könyv, mely Duray Miklós vallomásait, tanúságtételét, üzeneteit tartalmazza, a Méry Ratio kiadásában jelent meg, a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány támogatásával.
Gyurcsík Iván a könyv szerkesztőjeként is közreműködött, Duray közvetlen munkatársa volt az Együttélés politikai pártban.
A könyvből Duray Miklóst, mint embert ismerjük meg. Kiemelte a jogokért folytatott küzdelmét, amikor nemzetközivé vált a felvidéki magyarok ügye. Önálló magyar érdeket felvállaló pártot hozott létre Együttélés néven, amelyben szövetségi állami szinten képviselték a többi nemzetiséget is.
Megemlítette Duray Miklós példaképét, Esterházy Jánost, akit beszédeiben többször megidézett. Társnemzeti koncepciót dolgozott ki, hogy nem kisebbségként, hanem egyenrangú közösségként, egyenrangú félként tudjanak a felvidéki magyarok élni. A cél ma is az kell legyen, hogy az esélytelenség csökkenjen és az egyenjogúság erősödjön. Kifejtette, az etnikai politizálásra mindaddig szükség van, amíg egyetlen embert is lehet képviselni – hangsúlyozta Gyurcsík.
Németh Zsolt megjegyezte, az idei táborból ez a könyv a legértékesebb, amit a hallgatóság hazavihetett.
A felvidéki politikatörténet súlypontjait merevítette ki, pl. a hontalanság éveit.
Mint mondta, Duraynak egyedülálló alkata, bátorsága volt, hősiesség jellemezte, egymaga szállt szembe a kommunista rendszerrel. Hajlíthatatlansága a legkarakteresebb tulajdonsága. Ez tette őt egyedülálló személyiséggé. Empatikus, eredeti gondolkodású stratéga volt, globális szempontrendszerek alapján is tudta értékelni a felvidékiek helyzetét – mondta Németh Zsolt.
Duray innovatív volt a nemzetpolitika terén, a státusztörvény kizárólag tőle származik. Meghatározó lett, hogy az anyaországoknak felelősségük van a külhoniakkal szemben. Nem pártpolitikát, hanem nemzetpolitikát csinált, s így több szövetségest talált.
A felvidéki magyarság számára a kommunizmusnak a jótéteménye volt, hogy volt mit veszítenie, mint pl. a Csemadokot vagy az iskolarendszert. Ezekért az intézményekért már lehetett kompromisszumokat tenni. Duray szókimondása választóvonal lett. Csendességre, visszafogottságra akarták inteni.
Németh Zsolt továbbá kiemelte a diákszervezetek létrehozását, a diáktáborokat, amelyekből a Gombaszögi Nyári Tábor is kibontakozott, amely ma talán nem is lenne, ha az 1960-as években nem jött volna létre a szabadegyetem és a nyári művelődési diáktáborok kombinációja. „Ez egy brend” – szögezte le Németh Zsolt, aki baráti és kollegiális kapcsolatot épített ki Duray Miklóssal, s a halálos ágyáig elkísérte.
Felhívták a figyelmet a Szabadság ára című filmre, s hogy Duray szellemi hagyatéka még feldolgozásra vár. A most megjelent könyvben sok minden megjelent, de a legtöbb anyag csak dokumentumok formájában érhető ma még el.
(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
