Szlovákiát sokkolja Marián Kotleba választási győzelme. Ez jogos és érthető is, azonban azt is tudatosítani kell, hogy már nagyon érett egy pofon a magát a demokrácia mintapéldányaként világszerte hirdető „közép-európai kistigris” számára.
Merthogy bajok vannak, folyamatosan tapasztaljuk, mondjuk, ragozzuk… az már más kérdés, hogy Brüsszel befogja fülét, nem szereti a problémákat, így csak azt lát, amit akar.
Pedig példák sokaságával szolgálhatunk.
- Az az arrogancia, ahogy meghiúsították pár éve – 2009-ben – Sólyom László köztársasági elnök komáromi látogatását.
- Az a hatalmi dölyf, ahogyan reagáltak a magyar könnyített honosítási törvényre a jogfosztó szlovák állampolgársági törvénnyel.
- A Gašparovič által hangoztatott standard feletti jogaink…
- Az az abszolutizmusra emlékeztető kormányzás, amit Ficóék folytatnak, például a peredi népszavazás semmibevétele vagy a kisebbségi bizottság kényük-kedvük való alakítása
- A megyehatárok magyarellenes megrajzolása
- Nyelvi jogaink sorozatos megtiprása
- Az önrendelkezési törekvések, és az autonómia elutasítása
- A szlovák politikusok állandóan az állítólagos magyarországi idegengyűlöletre figyelmeztetnek, az ún. „magyar szélsőségesekre”, a Gárdára, a Jobbikra, olykor még a magyar miniszterelnököt is ezen a síkon ragozzák. Most bezzeg már örülnének, ha „csak ilyenekkel” volna gondjuk.
- Hirdetik széltében-hosszában, itt nincs intolerancia, nincsenek kisebbségi gondok. Minden rendben van a Beneš-dekrétumokkal, az itt élő magyarokkal (leszámítva néhány „izgágát”)…
- Malina Hedvig, Dunaszerdahely, Gorilla-akta…
… és még sorolhatnánk. Még talán időben jött a figyelmeztetés, hogy le kellene szállni végre a magas lóról, észrevenni, hogy nem csak ők élnek itt. Egy megye most elbukott, de sokkal fájóbb lehet ez a pofon, ha például parlamenti választásokon érkezik. Tessék hát végre felébredni!
Oriskó Norbert{iarelatednews articleid=”42805″}